Kánonjog 8. (2006)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Belső fórum és külső fórum a kánonjogban (Alapvető kérdések)
KÁNONJOG 8 (2006) 7-23. TANULMÁNYOK ERDŐ Péter BELSŐ FÓRUM ÉS KÜLSŐ FÓRUM A KÁNONJOGBAN (Alapvető kérdések)* I. A PROBLÉMA; II. A BELSŐ ÉS KÜLSŐ FÓRUM MEGKÜLÖNBÖZTETÉSÉNEK HELYZETEI: 1 .A belső és külső fórum megkülönböztetésének vagy szembeállításának kritériumai az Egyházi Törvény- könyvben, 2. A törvény kötelező ereje a két fórumon, 3. A közigazgatási intézkedések hatása belső fórumon és külsőfórumon: a. Általános megjegyzések, b. Felmentések a házassági akadályok és a kánoni forma alól, c. Szabálytalanságok és más akadályok az egyházi rend szentségének felvételét és gyakorlását illetően, d. A cenzúrák elengedése szentségi és nem szentségi belső fórumon, 4. A bírói hatalom gyakorlása a két fórumon, 5. Szoros értelemben vett kormányzati hatalom gyakorlásával nem járó jogcselekmények és hatásaik külső és belsőfórumon, III. KÖVETKEZTETÉSEK. I. A PROBLÉMA Mielőtt a belső és a külső fórum konkrét jelentését bemutatnánk a hatályos kánonjogban, tisztáznunk kell egy alapvető helyzetet, amely az Egyház sajátos tevékenységét gyökerében jellemzi. Az Egyház, amely „Krisztusban mintegy szentsége, vagyis jele és eszköze az egész emberi nem bensőséges egységének Istennel” (LG 1), látható és ugyanakkor láthatatlan valóság. Ezért tanítja a II. Vatikáni Zsinat: „Krisztus, az egyetlen közvetítő, Egyházát, mely a hit, a remény és a szeretet közössége, ezen a földön úgy alapította meg, mint látható szervezetet; szünet nélkül fenntartja azt, és általa árasztja ki mindenkire az igazságot és a kegyelmet. A hierarchikus szervekkel rendelkező társaság és Krisztus misztikus teste, a látható gyülekezet és a lelki közösség, a földi Egyház és a mennyei javakban bővelkedő Egyház nem tekinthetők két külön valóságnak, hanem egyetlen összetett valóságot alkotnak, amely emberi és isteni elemből áll” {LG 8a)1. Mikor az Egyház egyes jogintézményei a szentségi életre vonatkoznak, gyakran megtörténik, hogy az Egyháznak mint földi és látható közösségnek is számolnia kell a kegyelem rendjében működő valóságoknak a jelenlétével, amelyek azonban rejtve maradnak ezen a földön az ember érzéki tapasztalása számára. Az Egyházban nagyon fontos közA kutatást az MTA támogatta a Magyar Tudományos Akadémia és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Liturgiatudományi Kutatócsoportjában folytatott munka keretében. A tanulmány az OTKA T 049577. sz. kutatóprogram részeként készült. 1 Vö. XII. PIUS, Enc. Mystici Corporis, 29-06-1943: AAS 35 (1943) 221kk; Ua., Enc. Humani generis, 1950. XII. 8: AAS 42 (1950) 571.
