Kánonjog 8. (2006)

TANULMÁNYOK - Szuromi Szabolcs Anzelm: Az egyházjogi források feldolgozásának szempontjai

56

Szúrom! Szabolcs Anzelm

THEODORIK (t 526) nyugati gót király, vagy NAGY KÁROLY (768-814), illetve a Karolingok, már nem. A pappá szentelendők számára a kánonjog előírta az olvasás kötelező elsajátítását. Hozzá kell tennünk azt is, hogy bár a klerikusi réteget írni - olvasni tudóként szokás számon tartani ebben az időszakban, valójában nagyon sok pap, sőt apát sem tudott ekkortájt írni, annak ellenére, hogy olvasni természetesen tudtak/1 Éppen Nagy Károly volt az, aki külön rendelkezett arról, hogy a papoknak írni is tudniuk kell. ’2 789-ben kiadott admonitio generálisával kötelezővé tette a papságra készülők oktatását a székesegyházakban.31 32 33 34 Nyilvánvaló az is, hogy teljesen mást jelentett a könyvek textualis betűinek az elolvasása, vagy a folyóírás cursiv betűinek ismerete. Az érett középkorban a kereskedők gyakran klerikust fogadtak fel arra, hogy őket az írás - olvasás ismeretbe bevezessék.

2. írásra használt anyagok

Iráshordozók közül az ókor leginkább a papiruszt kedvelte.34 Az Egyiptomban és Szíriában termő cyperus papirus szárát hegyes késsel vékony szeletekre bontották. Az egymásra illesztett rostokat összeragasztották és lecsiszolták, hogy könnyebb legyen a rostokkal párhuzamosan történő írás a felületén. A tekercs-forma mellett (átlagos hossza 8-10 m) létezett a kb. 250 x 190 mm-es lapokból álló könyv alak is (vö. ßißX.oq), amelynek lapjain, a tekercstől eltérően, mindkét oldalra írtak. A X. századra Európában Palermóban fejlődik ki papirusz gyártás. Többek között levelek, oklevelek, számadások rögzítésére használták, Itáliában a IX. századig, a pápai kúriában egészen a XI. század második feléig.35 * Magáról a könyvben vagy tekercsen található munkáról információt a rá függesztett indexből (vö. tekercs; pl. Alexandriai Könyvtárban), vagy a mű kolofonjából (a könyv végén) tudhatott meg az olvasó, mivel a mai értelemben vett címek a középkor közepéig nem léteztek.

A másik legkedveltebb íráshordozó a bőr volt, amire a legkorábbi időkből vannak példák. A kikészítés technikája különféle minőségű bőrből készült írásra alkalmas felületeket eredményezett. A pergamen36 klasszikus kikészítése a bőr meszes lében való áztatásával kezdődött, amelyet kaparókkal megszabadítottak a rajta lévő húsmaradványoktól. Ezt követte a habkővel való simára dörzsölés, majd kifeszített állapotban a kiszárítás és a krétaporral való behintés. A szőr és a hús ol31 Vö. RlCHÉ, P., Education and Culture in the Barbarian West, Sixth through Eighth Centuries (transi.. Contreni, J.J.), Columbia S.C. 1976.

32 McKlTTERICK, R. (ed), Caroling Culture: Emulation and Innovation, Cambridge 1994.

33 SZÚROM! Sz.A., Megjegyzések a középkori egyetemek létrejöttéhez és az egyetemi oktatás megszületéséhez, in Egység a különbözőségben. A 60 éves Bolberitz Pál köszöntése, Budapest 2002. 207-216, különösen 208-209.

34 Vö Battelli, G., Lezioni di Paleográfia, Cittá de! Vaticano I949.3 28-30. BlSCHOFF, B., Latin Paleography Antiquity and the Middle Ages (trans!. Ó Cróinín, D.-Ganz, D), Cambridge 1995.4 7-8.

35 FejÉRPATAKY L.-ÁldáSY A., Pápai oklevelek (A magyar történettudomány kézikönyve 11/4), Budapest 1926. 21-23.

3<’ BATTELLI, Lezioni di Paleográfia, 30-33. BlSCHOFF, Latin Paleography, 8-11.