Kánonjog 8. (2006)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A gyóntató néhány súlyos kötelezettsége
36 Kuminetz Géza asszonyokkal kapcsolatosan. Mivel a gyónás az isteni szférába tartozó valóság, ezért egészen különös bizalmi és belsőséges kapcsolat jöhet létre a gyónó és a gyóntató között. Elsősorban akkor, ha a gyónással együtt lelkivezetés is történik. Ez a kapcsolat is, mint minden emberi kapcsolat torzulhat. A gyóntatónak különleges elővigyázatosságra van szüksége ahhoz, hogy megőrizze objektivitását és kiegyensúlyozottságát (feltéve ha rendelkezett ezekkel a képességekkel, illetve erényekkel). Ami pedig a szexualitást érintő egyéb területeket érinti, meg kell említenünk a felelős családtervezést, az önkielégítést, a homoszexualitást, a házasság előtti kapcsolatokat és a homológ, illetve a heterológ megtermékenyítést. Az ezekre vonatkozó egyházi tanítóhivatali álláspontokat a gyóntatónak nemcsak ismernie kell, hanem kifejtésére és alkalmazására is képesnek kell lennie. A gyóntató súlyos kötelezettsége továbbá az, hogy példás életet (bonitas vitae) éljen. Ez nemcsak a kegyelem állapotában levést jelenti, hanem azt is, hogy birtokában legyen mindazon erényeknek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a gyóntatás embert próbáló szolgálatát eredményesen végezhesse. Ebben a hatékonyságban az alábbi erények játszanak döntő szerepet: a lelkek üdvössége iránti buzgó- ság, az atyai szeretet, a lelki erősség, a türelem és a lelki tisztaság. Részletezzük egy kicsit, mit is jelentenek ezek az erények. 1) A lelkek üdvössége iránti buzgó- ság (zelus animarum)-, a gyóntatónak nem szabad megijednie azoktól a súlyos terhektől, melyekkel e szentség szolgálata jár: pl. gyónók nagy száma, valóban személyválogatás nélkül álljon a gyónók rendelkezésére, stb. 2) Az atyai szeretet: a pap tevékenysége atyai, tehát férfias tevékenység, bár mint Isten atyaságának megjelenítője, a női elemek sem hiányozhatnak ebből az atyaságból. Ez a szeretet azt jelenti, hogy állapotbeli és hivatali kötelezettségeinek teljesítését nem veszélyeztető módon szívesen fogadjon bárkit (szegény, gazdag, tanult, tanulatlan, szerencsétlen szánalomra méltó ember), aki gyónni szeretne nála. Amennyiben a kérés elhangzásakor nem tudna egyéb elfoglaltsága miatt rendelkezésre állni és sem halálveszély, sem sürgős szükség esete nem áll fenn, úgy adjon időpontot a találkozásra. A gyóntató pap aztán kötelességei teljesítésében legyen szelíd, kegyes és megértő {benignus), és ha indokoltan szigorúnak kell is mutatkoznia, ne legyen követelődző, se türelmetlen, se haragos, és fásultság {taedium) se vegyen erőt rajta. Tapintatos legyen a feloldozás elhalasztásakor is. Ha sok a gyónó, akkor se siettesse a kelleténél jobban a gyónókat gyónásukban, mivel az hiányokat eredményezhet mind a gyónás teljességét, mind a gyónó felkészültsége helyes megítélését, mind pedig a megfelelő tanácsok adásának lehetőségét illetően. 3) A lelki erősség (fortitudo): Ez az erény ebben a vonatkozásban azt jelenti, hogy a gyóntató félénkségből vagy emberi tekintetből sem szabad hogy elhanyagolja tisztét. így bárki, bármilyen méltóságban legyen is, aki betérdepel a gyóntatószékébe, ha szükséges ugyanolyan alapossággal kérdezze ki, intse meg, vagy szükség esetén feddje meg; ha kell, legyen erős a feloldozás elhalasztásában vagy netán megtagadásában, a szigorú (és ez esetben ez az üdvös) elégtétel kiszabásában. Ezen eljárása során is azonban maradjon kiegyensúlyozott, tehát képes legyen a szelídség és a szigorúság egyesítésére, vagyis a kellő eréllyel tudjon fellépni. 4) Őrizze meg mindvégig a türelmét {maxima patientia): mivel ezen erény ellentéte, vagyis a tü
