Kánonjog 8. (2006)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A gyóntató néhány súlyos kötelezettsége
34 Kuminetz Géza betegség okát és súlyosságát. Magának az elégtételnek is tükröznie kell ezt. A leghatékonyabb lelki gyógyszerek pedig az alábbiak: ima, az örök igazságok feletti elmélkedés, a halálra történő gondolás, szentek tisztelete, böjt, alamizsnálkodás, a szentségi élet komolyan vétele, stb. V. A GYÓNTATÓ ÉS A GYÓNÓ KORREKT VISZONYA A gyóntatás gyümölcsöző gyakorlásához nélkülözhetetlen a gyóntató felkészültsége, amit leginkább lelkipásztori okosságnak nevezhetünk. A gyóntatónak arra az okosságra van szüksége, hogy az erkölcsi elveket helyesen tudja alkalmazni a gyakorlati életre, s ezáltal két szélsőséget el tudjon kerülni: 1) a túlzott szigorúságot (rigosositas) és a túlzott engedékenységet (laxitas). Okosnak kell lennie, hogy se a gyónónak, se a vallásnak kárt, se a híveknek botrányt ne okozzon, hanem a bűnbocsánat szentsége kiszolgáltatásával a közjót mozdítsa elő22. így okosnak kell lennie úgy a gyónóval, mint önmagával szemben. A gyónóval szembeni okosság az alábbi szempontok figyelembe vételét jelenti: 1) A gyónó cselekedeteinek, s azok beszámíthatóságának helyes megítélését (a cselekedet tárgya, kísérő körülményei, a gyónó lelkiismerete (laxista, skrupuló- zus, egészséges, beteges)), 2) a gyónó kérdezése során csak olyat kérdezzen, amit a gyónó állapota szerint valószínűleg elkövethetett; vigyázzon arra, hogy a gyónót ismeretlen bűnökre ne tanítsa meg, óvatos legyen a hatodik paranccsal kapcsolatban, továbbá hogy a feltett kérdéssel ne okozzon kísértést a gyónónak; 3) az oktatás tekintetében: ha a gyónót a szükséges tudnivalókra figyelmezteti, illetve oktatja, hagyja meg a gyónót jóhiszeműségében, ha ezt épp a gyónó java kívánja meg. A) A megfelelő eszközök ajánlásánál a gyóntatónak olyan eszközöket kell ajánlania, melyek a bűn okait szüntetik meg. B) Az üdvös elégtétel kiszabása vonatkozásában az okossága abban mutatkozik meg, hogy az megfelel úgy a gyónó állapotának, mint pedig az elkövetett bűnök súlyának. C) A feloldozás során az okosság azt jelenti, hogy a gyóntató képes helyesen megítélni a gyónó felkészültségét (elsősorban bánatának meglétét); amennyiben nem látja elégséges okát a feloldozás- nak, úgy kellő tapintattal közölje a gyónóval annak elhalasztását. D) A tanácsadásban: ha az eset nehéz, ne ítéljen elhamarkodottan (temere) és ha szükségesnek ítéli, kérjen időt a gyónótól arra vonatkozóan, hogy az esetet és annak körülményeit alaposabban tanulmányozza, s esetleg tapasztaltabb gyóntatótói kérhessen szaktanácsot. A tanácsadás egyik sajátos módja az intelem, mellyel vezeti, irányítja és gyógyítja a gyóntató a gyónót (ez egy egészen pozitív tartalmú intézkedés). Most ismét idézzük Mihályfi Ákost, aki bámulatos tömörséggel foglalja össze az intelmek gyóntatásbeli szerepét: „A gyóntatás a legegyénibb pasztoráció; a gyónási intelmek az igehirdetésnek legegyénibb, legbensőbb, a lélek legmélyére ható művészete. Ezek az intelmek nem prédikáció, egy-két tömör mondat, de amelyeknek oly tartalmasaknak, annyira egyéni lelki szükségleteknek megfelelőnek kell lenni22 CSÁSZÁR, Gyóntatok zsebkönyve, 94.
