Kánonjog 8. (2006)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A gyóntató néhány súlyos kötelezettsége
30 KuMiNETZ Géza időben és helyen alkalmazottnak kell lennie. Mit jelent a kérdezés mértékletes volta? Azt, hogy csak olyan bűnök után érdeklődjön, amit a gyónóhoz hasonló állapotú emberek gyakran el szoktak követni és amelyek közismertek. Amennyiben kevésbé közismertek az adott bűnök, úgy azok után csak távolról kérdezősködjön, de úgy, ha a gyónó azokat elkövette, azokat bevallja, ha nem követte el, azokat meg ne tanulja épp a kérdezés révén. Ami a megfelelő időben és helyen alkalmazott kérdést (tempestive) illeti, úgy gondoljuk, hogy erre nincs általános szabály; a gyóntatónak nagyon figyelmesnek kell lennie a gyónó rezdüléseire, lelkének állapotára15. Ha pedig a gyónóról a gyóntató biztosan tudja, hogy valamely súlyos bűnt elkövetett, de a gyónó azt nem vallotta be a gyónása során, úgy a kérdés az alábbi módon döntendő el: a) a gyóntató ezt a saját tapasztalatából tudja-e, vagy mások elmondásából b) hogy mindezt gyónáson kívül, vagy gyónáson belül tudja-e, vagy épp a bűntárs gyónásából. Ha a saját tapasztalatából tudja a súlyos bűn elkövetését, mert látta, hallotta, akkor nem oldozhatja fel a gyónót, amennyiben az makacsul tagadná bűnét (feltéve ha más gyóntatónál már feloldozást kapott arra a bűnre). Amennyiben mások elbeszéléséből van ismerete a gyónó által elkövetett súlyos bűnről, és a gyónó a megfelelő kérdések után is megmaradna tagadása mellett, úgy fel kell oldozni, mivel ilyen esetben a szabály az, hogy inkább kell hinni a gyónónak, mint másoknak, akik netán tévedtek. Amennyiben ez a tévedés kizárt és a hírforrás minden gyanún felül áll, továbbá az is biztos, hogy a gyónó másnál nem gyónta meg vétkét és nem is felejthette el azt, úgy mégsem szabad feloldozni. Bizonyos ilyenkor az, hogy a gyónó hazudik, tehát nem lehet teljes a gyónása. Ha a gyóntató a bűntárs, vagy más gyónásából szerez ismeretet a súlyos bűnről s a gyónó ezt elhallgatja, úgy erre a bűnre közvetlenül nem szabad rákérdeznie a bűntárs kifejezett engedélye nélkül, s a gyónási titkot sem szabad megsértenie. Felol- dozható-e tehát az a személy, aki nem vallja be a vonatkozó bűnt? A vélemények megoszlanak16, ám azt kell gondolnunk, hogy általában ezen a címen nem szabad megtagadni a feloldozást (feltételesen kell feloldozni), mivel nincs teljes bizonyosság és a gyónási titkot sem szabad megsérteni. A bűntárs nevét sem szabad kérdezni, hiszen az sértené a felebarát jó hírét, továbbá a gyónási titok megsértéséhez vezethet. Ez utóbbinak az lehet a következménye, hogy a gyónók távol maradnak a gyóntatószékektől. Viszont egyéb kérdéseket a gyóntató feltehet a gyónás teljességére való tekintettel. így pl. megkérdezheti, hogy a bűntárs vérrokona-e, nem köti-e az illetőt fogadalom, nem lakik-e vele együtt. Amennyiben súlyos botrány elhárításáról lenne szó, úgy a gyóntató végső esetben kötelezheti a gyónót, hogy bűntársát jelentse valaki másnak, aki a rosszat megakadályozhatja. 15 Alapelv, hogy a gyóntató higgyen a gyónónak. Amennyiben a gyónó tudatában van annak, hogy a gyónása az Isten fórumához tartozik és ezért a gyóntatót különleges titoktartás kötelezi, ez a tudat a legnagyobb őszinteségre bátorítja fel őt. 16 Van, aki azt mondja, hogy a gyónót ilyen esetben feltétlenül fel kell oldozni, míg mások szerint egyáltalán nem szabad feloldozni, hanem dissimulatio-val kell a gyónót áldással elbocsátani, amiről hiheti azt, hogy feloldozást kapott. Vö. MIHÁLYF1, Az emberek megszentelése, 240
