Kánonjog 8. (2006)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Belső fórum és külső fórum a kánonjogban (Alapvető kérdések)
16 Erdő Péter az új Törvénykönyvben27. Az akadály ugyanis olyan egyházi törvény, amely tiltja a szent rendek felvételét vagy gyakorlását. Tehát az akadály nem a puszta körülmény, hanem a törvény, amely egy bizonyos tényállásra tekintettel tiltja a szent rend felvételét vagy gyakorlását. Ha az akadály örökös, vagyis ha egy megtörtént tény jogi hatása állandóan fennmarad, és nem szűnik meg automatikusan az adott körülmény megszűnésével, akkor szabálytalanságról beszélünk (1040. k.)28. A szabálytalanság örökös jellege csak azt teszi lehetővé, hogy a tilalom az illetékes egyházi hatóság közvetlen beavatkozásával szűnjön meg, mégpedig a felmentés útján29 *. Az akadály nem büntetés és ezért önállóan működik akkor is, amikor egy bűncselekményből fakad. így a büntetés megszűnése nem törli el automatikusan a szabálytalanságot, mely a bűncselekményből következett. „A szabálytalanságok és akadályok nem tudása nem mentesít azok hatása alól” (1045. k.). Más a helyzet, amikor valaki tudatlanságból vagy az akarat más hiányosságánál fogva vétlenül nincs tudatában annak, hogy törvényt vagy parancsot szeg meg (1323. k. 2°). Ebben az esetben mentő körülményről van szó, tehát a tettes nem büntethető. Ha pedig a bűncselekmény sem valósul meg (a szándékosság hiánya miatt, vö. 1321. k. 1-2. §§), a belőle következő akadály sem áll be. Egyes szabálytalanságok vagy akadályok alóli felmentés az Apostoli Szentszéknek van fenntartva: az illető témában illetékes központi hatóságoknak, ha külső fórumról van szó, vagy ha az ügy már bíróság elé került; az Apostoli Penitenciáriának, ha a belső fórumra vonatkoznak. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy mindig fenn van tartva az Apostoli Szentszéknek az emberölésből vagy az abortusz bűncselekményéből származó szabálytalanság, akár a szent rendek felvételét, akár azok gyakorlását illetően (1041. k. 4°; 1044. k. 1. § 3°). Ez utóbbi esetekben a felmentés fenn van tartva a Szentszéknek a rejtett esetekben is (vö. 1047. k. 2. §2°, 3. §). Sajátos feszültség fordulhat elő a két fórum között egyes rendkívül sürgős, rejtett esetekben. Ha ilyen esetekben nem lehet az ordináriushoz fordulni, vagy — amikor az 1041. kánon 3-4. pontjában említett szabálytalanságokról van szó - a Penitenciáriához, és ha súlyos kár vagy becsületvesztés fenyeget, „az akit a szabálytalanság gátol a szent rend gyakorlásában, gyakorolhatja azt, de megmarad a kötelessége, hogy mielőbb az ordináriushoz vagy a Penitenciáriához forduljon nevének elhallgatásával és gyóntatója útján” (1048. k.). Ilyen helyzetekben a klerikus, aki rejtett tény miatt szabálytalanságba esett, valóban szabálytalanná válik elvileg még a külső fórum számára is. Mégis, a törvényhozó kifejezett rendelkezése folytán nem kell megtartania a tilalmat a fent említett súlyos és sürgős esetekben. Itt nem automatikus felmentésről van szó, hanem magánál a jognál fogva a tilal27 Vö. PavanellO, P., írregolariiá e impedimenti a ricevere I'ordine sacro, in Quaderni di diritto ecclesiale 12 (1999) 279-296, különösen 280-282. 2K Vö. ERDŐ P., Egyházjog (Szent István Kézikönyvek 7), Budapest 2005.4 493, nr. 1842. 2> Arrieta, J.I., Irregolaritá ed impedimenti per ricevere o per esercitare il ministero, (Tribunale della Penitenzieria Apostolica, Corso sui Foro Interno), Roma 7-12 marzo 2005. 2 (gépelt kézirat).
