Kánonjog 8. (2006)
KÖNYVSZEMLE
Könyvszemle 153 Prof. Szuromi Szabolcs Anzelm O.Praem, aki jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézetének tanszékvezető tanára, 1999-ben kezdte meg Anzelm gyűjteménye 12. századi kéziratainak összehasonlító szövegkritikai elemzését, összegezve eredményeit az említett gregoriánus munka kapcsán. 2001-ben Szuromi meghatározta a BAV Vat. lat. 1361 -es kéziratot, és bizonyította, hogy az az anzelmi kollekció ‘A’ változatánál régebbi szövegformáját őrzi (vö. II. fejezet: Some observations concerning whether or not BA V Vat. lat. 1361 is a text from Anselm’s Collection). Szuromi további paleográfiai és kodikológiai kutatásai alátámasztották, hogy az említett kánongyűjtemény szövegfejlődése mögött meghúzódó motívum nem más, mint a katedrális iskolai oktatás (vö. I. fejezet: ‘Work in progress’ - The transformation of the cathedral teaching to the university instruction of the canon law at the end of the 11th century). A jelen kötet érvei megerősítik, hogy Prof. Manlio Bellomo véleménye a gyűjtemények lépésről — lépésre történő szövegbővítésével kapcsolatosan, nemcsak a római jogi és a Decretum Gratiani idejének kánonjogi műveire vonatkozóan igazak, hanem a Decretum Gratiani előtti kánoni gyűjteményekre is alkalmazhatók. A legutolsó angol nyelvű elemzés Lucca Szent Anzelmről és művéről 1998-ban jelent meg Kathleen G. Cushing tollából (Oxford). Szuromi professzor 2000-ben magyarul adta közre első könyvét Anzelm gyűjteményéről (Budapest), amely az ‘Anselmi Collectio Canonum’ püspökökre vonatkozó egyházfegyelmi anyagát tárgyalta (vö. A püspökökre vonatkozó egyházfegyelmi szabályok az Anselmi Collectio Canonumban [Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae IV/1 ]). A mostani új kötet kiegészíti az eddigi kutatást a legújabb jog- és kánonjogtörténeti adatokkal, valamint az utóbbi években a Szerző által végzett alapos paleográfiai és kodikológiai vizsgálatok eredményeivel, melyek megkönnyítik a különböző szövegváltozatok keletkezésének megértését. A Szerző különös hangsúlyt helyez Luccai Anzelm ekkleziológia koncepciójának összevetésére az általa felhasznált források eredeti kontextusával. Ebben a kötetben lehetőségünk van szembesülni avval a teljes patrisztikus anyaggal, amely Anzelm ‘A’ recenziójában megtalálható, sőt további összehasonlításra is van módunk a Decretum Gratiani által felhasznált patrisztikus kánonok tekintetében (Appendix IV). Ez a megállapításunk egyúttal a római jogi források felhasználására is igaz (vö. XI. fejezet: Roman law texts in the ‘A’, ‘B’, ‘C’ recensions of the ‘'Collectio Canonum Anselmi Lucensis' and in BAV Vat. lat. 1361). Ez a mű, amely új módszer és felfogás meggyökeresítésére törekszik az eredeti kánonjogi források elemzésének területén, nem pusztán egy gregoriánus kánonjogi gyűjtemény leírását tartalmazza, hanem egyúttal a Decretum Gratiani kifejlődésének vizsgálatát is gazdagítja. FereNCZY Rita