Kánonjog 8. (2006)

KÖNYVSZEMLE

150

KÖNYVSZEMLE

európai jogi szemlélet. A Közösség csak olyan területeken rendelkezik kompetenciákkal, melyekre kifejezett szerződési felhatalmazása van - a vallási, egyházügyi kérdések nyilvánvalóan kívül esnek e körön. A nemzeti állami egyházjog és a közösségijog többnyire az eltérő szabályozási kompetenciák általában következtében elkerüli egymást: a kultúra és képzés ügye megmaradt nemzeti hatáskörben, míg a közösségi joggá vált vám-, vagy agrárjog kevéssé érinti az egyházakat. Közvetve mégis hat a közösségi jog az egyházakra, pontosabban bizonyos egyházi tevékenységekre, a kompetencia tehát minden esetben tárgyi, és nem alanyi. Bizonyos gyakorlati kérdések óhatatlanul érintik az egyházak működését is, ahogy ezt az adatvédelmi ( 1995) vagy az egyenlő bánásmódról szóló (2000) irányelvek kifejezetten jelzik is. Mára a vallási közösségekről egyértelműen tudomást vesz a közösségijog, lassan már-már egy kialakuló uniós állami egyházjogról is beszélhetünk, mely természetesen csak a meghatározott jogterületeket érint. Épp ezért van jelentősége az Amszterdami Szerződéshez csatolt 11. jegyzőkönyvnek, mely szerint „Az Európai Unió tiszteletben tartja és nem változtatja meg az egyházak és vallási egyesületek vagy közösségek tagállamokban meglévő státuszát. Az Európai Unió hasonlóan tiszteletben tarja a filozófiai és nem-vallási szervezetek státuszát is.” A fejlődő szabályozás feltételei csak akkor adottak, ha a közösség jogi identitása kellően erős: ennek alapja pedig az a kultúra, ahogy az európai államok az egyházi és a világi hatalom egymás melletti függetlenségét tiszteletben tartja és közös érdeklődési körükbe eső kérdésekben ennek megfelelően lehetővé teszi az együttműködést.

Stefan Mückl műve valóban elmélyült, megközelítésében és következtetéseiben is újdonságot hordozó elemzés egy olyan kérdéskörről, mely immár minket is közvetlenül érint. A rendkívül átfogó bibliográfia is jelzi az elemzés alaposságát. A könyv a Nomos Kiadó új, „Neue Schriften zum Staatsrechf ’ című sorozatának első köteteként jelent meg.

SCHANDA Balázs

ERDŐ, Péter, Kirchenrecht im mittelalterlichen Ungarn (Aus Religion und Recht 3), Berlin, Frank & Timme 2005, pp. 238

Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nagykancellárja és emeritus professzora, az elmúlt évek kánonjogi intézmény- és forrástörténeti kutatásait feldolgozó, idegen nyelvű tanulmányait gyűjtötte össze legújabb könyvében, német és olasz nyelven. A mű négy nagyobb egységre bomlik, melyek a hazai és közép-európai zsinatok és szinodális könyvek anyagát; az egyházmegyei bíráskodás emlékeit; a kánonjogi oktatás és kultúra magyarországi érett középkori helyzetét, illetve a hazai egyházi jogintézmények egyetemes egyházjogi hátterét mutatják be a középkorban.

A Szerző az első részben (Konzilien und Synoden, 13-31) elemzi a szinodális könyvek sajátos funkcióját és műfaját, részletesen ismertetve az 1382. évi esztergomi szinodális könyvet, amely a Demeter érsek ideje alatt megtartott Esztergomi