Kánonjog 8. (2006)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Belső fórum és külső fórum a kánonjogban (Alapvető kérdések)
14 Erdő Péter telenek23. Ilyen esetekben az érvénytelenség oka lehet rejtett akadály, amelyet nem lehetett bizonyítani külső fórumon, amely azonban létezett és semmissé tette a házasságot ontológiai és kánonjogi szempontból egyaránt. Egyes esetekben a semmisség ténye rejtett volt (a rejtett akadály miatt), de a törvényes formában végzett házasságkötés megalapozta külső fórumon az érvényesség vélelmét. Ezekben az esetekben az orvoslás, mely a tisztán egyházjogi akadály alól való felmentést is magában foglalja, feloldja a feszültséget az ontológiai valóság és a külső fórumon lévő vélelem között, és így valóban érvényessé teszi azt a házasságot, amelynek érvényességét külső fórumon azelőtt is vélelmezték. Hasonló az orvoslás hatása akkor is, amikor a házasság fennállását vélelmezték, de a forma nem volt érvényes egy rejtett (vagy legalább nyilvánosan ismeretlen) tény miatt. Ilyenek lehettek azok az esetek, amikor egy szélhámos papként mutatkozott be, és megtévesztette egy egész falu népét, s így esketett meg párokat anélkül, hogy felszentelt személy lett volna és a szükséges felhatalmazással rendelkezett volna. Az orvoslás ebben az esetben tartalmazta a kánoni forma alól való felmentést, és valóban érvényessé tette azokat a házasságokat, melyeket nyilvánosan érvényesnek tartottak korábban is. Ami a szükséges beleegyezés hiánya miatt érvénytelen házasságokat illeti, a jog elismeri azt a lehetőséget, hogy egy házasságot érvényesnek tartsanak külső fórumon, de érvénytelen legyen a beleegyezés hiánya miatt. Ebben az esetben nincs ellentét külső és belső fórum között a hatalom gyakorlásának értelmében, hanem különbség van az egyházi társadalom szintjén elfogadott jogvélelem és az ontológiai valóság között. Amikor a beleegyezés hiányát külső fórumon nem lehet bizonyítani, a házasságot érvényesíteni lehet, ha az a fél, amelyik nem adta meg a beleegyezését, most magánúton és titokban megadja azt (1159. k. 2. §). így rejtett volt a beleegyezés hiánya, rejtett volt a házasság semmissége és rejtett volt az utólagos érvényesítés is. De ennek az utolsó cselekménynek a hatásaként a házasság érvényessé vált, és az ontológiai helyzet fedésbe került a felek külső fórumon elismert jogi helyzetével. Ha viszont a beleegyezés hiányát bizonyítani lehet, akkor szükséges, hogy a beleegyezést a kánoni forma szerint adják meg (1159. k. 3. §). Felmerül a kérdés, mi történik, ha egy házasságot, amely csak az egyik fél beleegyezésének hiánya miatt volt érvénytelen, ugyanennek a félnek egy titkos beleegyezésével érvényesítenek, abban a hiszemben, hogy nincsenek bizonyítékok arra, hogy korábban a beleegyezés hiányzott, később azonban felmerül egy bizonyíték (pl. egy levél, melyből világosan kitűnik, hogy a házasság valamelyik lényegi tulajdonságát kizárták) a házasság érvénytelensége mellett? Ugyanezt a házasságot nem lehet kétszer érvényesíteni, azt kell tehát tartanunk, hogy a titkos érvényesítés érvényességéhez szükséges, hogy az a tény, amely miatt a házasság semmis volt, a legszorosabb értelemben rejtett legyen, vagyis hogy ne legyenek felismerhető bizonyítékai, és nemcsak az szükséges, hogy ezek a bizonyítékok pillanatnyilag nyilvánosan még ne legyenek ismertek. így azt mondhatjuk, hogy az első érvényesítés (amelyet titokban végeztek) ebben az esetben érvénytelennek bi23 Vö. GlROTTl, G. in PlNTO, P.V. (a cura di), Commento alta Pastor Bonus e alle norme sussidiarie della Curia Romana (Studium Romanae Rotae, Corpus Iuris Canonici III), Città del Vaticano 2003. 170-171.
