Kánonjog 8. (2006)
KÖZLEMÉNYEK - Schanda Balázs: Lehetőségek és kényszerek - Néhány kérdés az egyházi ingatlanok sorsával kapcsolatban
Néhány kérdés az egyházi ingatlanok sorsával kapcsolatban 103 A törvény eredetileg kivételes lehetőségként tartalmazta azt, hogy az egyház részére kivételesen ingatlanvásárlásra, épület létesítésre pénzbeli kártalanítást is lehet adni az által igényelt ingatlan helyett.20 Ahogy az ingatlanrendezéssel kapcsolatos gondok sokasodtak - mindenekelőtt az elégtelen költségvetési fedezet miatt — az egyházak egyre gyakrabban éltek ezzel a lehetőséggel az igényelt ingatatlanok természetbeli átvétele helyett. Az Apostoli Szentszékkel 1997. június 20-án aláírt Megállapodás a fent említettek szerint, a nyitott katolikus igényeket mintegy megfelezte: míg az igények feléről az egyház a járadék fejében lemondott, a Megállapodás a járadékalapba be nem vont ingatlanok évenkénti egyenletes, értékarányos tulajdonba adását ígérte. Utóbb azonban ismét jelentkeztek a korábbi nehézségek, és az egyház az évről évre rendezésre váró ingatlanok egyre nagyobb része helyett mégis kártalanítást kért az ingatlan helyett. A rendelkezésre álló költségvetési források elégtelen volta azt eredményezte, hogy az igények között újabb és újabb rangsorokat kell fölállítani, ajogosultakat szinte állandó bizonytalanságban tartva: mikor jutnak hozzá elismert követelésükhöz. így született meg az a kormányzati elképzelés, mely szerint úgy kaphatnák meg korábban elvett, de még vissza nem szolgáltatott ingatlanjaikat a történelmi egyházak, ha ennek érdekében hajlandók lennének államilag garantált bankhiteleket felvenni21 Az MTI 2005. szeptember 14-i híre szerint kormánydöntés alapján az egyházak lehetőséget kapnak arra, hogy felgyorsítsák egykori ingatlanjaik tulajdonjogának rendezését, ha követelésüket eladják egy banknak.22 A jogosultak (egyházmegyék, szerzetesrendek, illetve a különböző felekezetek) eltérően fogadták az új lehetőséget. A jogosultak oldaláról ugyanakkor érthető az érdeklődés: további öt év bizonytalanság helyett most hozzájutatnak fontos fejlesztési forrásokhoz: az államtól járó, esetleg csak 2011-ben kifizetésre kerülő kártalanítás helyett a hitelező bank azonnal fizet. A banki érdek nem szorul magyarázatra, az állam nyeresége azonban váratlan szempontból is jelentkezhet: mivel a kártalanítás aktualizált értéken történik, a korábbi elszámolás nem csak az ügyek lezárását teszi lehetővé, de az ingatlanok jövőbeli értéknövekedését is megelőzi. A törvényalkotó 1991-ben azonban minden bizonnyal álmában sem gondolt ilyen megoldásokra - ahogy korábban a járadékrendszer is a dolgok menetében (akadozásában) született (kényszermegoldás volt.23 ÖSSZEGZÉS „A magyarországi egyházak, felekezetek, vallási közösségek a társadalom kiemelkedő fontosságú, értékhordozó és közösségteremtő tényezői. A hitélet körébe tartozó munkálkodásuk mellett kulturális, nevelési-oktatási, szociális-egészség20 Uo. 21 Az elképzelésről a Magyar Nemzet 2005. január 28-án számolt be. 22 1096/2005. (IX. 22.) Korm. hat. 23 Új fejlemény, hogy az 1040/2006. (IV. 10.) Korm. határozat a véglegesség igényével rögzíti a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése és a kapcsolódó pénzbeli kártalanítás fel- gyorsításával összefüggésben a Magyar Katolikus Egyház rendezésre váró ingatlanainak jegyzékét. A kormányhatározat melléklete tételesen, 2011-ig, évekre lebontva meghatározza az egyes ingatlanigények rendezését.
