Kánonjog 7. (2005)

TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Teológiai és jogi szempontok az állandó diakónusok szolgálatához

kánonjog 7 (2005) 7-19.

TANULMÁNYOK

ERDŐ Péter

TEOLÓGIAI ÉS JOGI SZEMPONTOK AZ ÁLLANDÓ DIAKÓNUSOK SZOLGÁLATÁHOZ*

I. A SZENTSÉGI KÜLDETÉS MINT AZ EGYHÁZ SZERVEZETI ALAPELVE; II. A LAIKUSOK ÉS A PAPOK SZENTSÉGI KÜLDETÉSE: 1. A keresztségben és a bérmálásban kapott szentségi küldetés, 2. A papok sajátos küldetése és ennek jogi következményei', III. A DIAKÓNUSOK SAJÁTOS KÜLDETÉSE: 1. A sajátos diakonális küldetés tartalma, 2. A diakónusi küldetés jogi következményei különös tekintettel a laikusok és a papok feladataihoz való viszonyra', IV. ÖSSZEFOGLALÁS

I. A SZENTSÉGI KÜLDETÉS MINT AZ EGYHÁZ SZERVEZETI ALAPELVE1

Az egyház létének célja Krisztus hármas küldetésének, illetve hármas feladatának folytatása az idők végezetéig. Az egyház minden tagja hivatást kapott arra, hogy ebben a nagyszerű küldetésben részt vegyen (vő. 204. k. 1. §, 747 k. 1. §, 781 k., 835. k.). Ez a részvétel azonban minden krisztushívő saját állapota szerint történik, és megfelel a rájuk bízott feladatoknak (204. k. 1 §, 208 k.).

A hívők állapota (status) - eltekintve ennek a szónak a többi lehetséges jelentésétől, amelyeket helyenként a hatályos egyházjogban hordoz2 - az egyházban mindenekelőtt abban a tényben áll, hogy világiak vagy szent szolgálatra rendelt személyek-e (ministri sacri) az illetők (207 k. 1. §). Sok kánonjogász az evangéliumi tanácsok fogadalommal vagy más szent kötelékkel való vállalása útján Istennek szentelt személyek jogállását is állapotnak, státusznak nevezi. (207. k. 2. §).

Hogy ennek a teológiai helyzetnek a következményeit az egyházjogra, illetőleg a különböző feladatok megszervezésére nézve az egyházon belül megvilágítsuk, hasznos megvizsgálnunk a keresztség, a bérmálás és az egyházi rend szentsége különböző fokozatainak a tartalmát, vagy akár a megszentelt élet állapotában foglalt sajátos küldetést is. Jelen vizsgálódásunkban mindenekelőtt azzal a küldetésElhangzott a Magyar Kánonjogi Társaság Aktuális kérdések a szentségek kiszolgáltatását szabályozó jog területérőr címmel megrendezett tudományos ülésén, 2004. október 11-én. A tanulmány az MTA támogatásával, a Magyar Tudományos Akadémia és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Liturgiatudományi Kutatócsoportjának együttműködésében készült.

1 Az első két fejezetben következő cikkünk gondolatmenetét követjük: ERDŐ, P. - García, J., La missione come principio organizattivo della Chiesa. Un aspetto particolare: la missione dei presbiteri e dei vescovi, in Periodica 84 (1995) 425-454.

2 Vö pl. 96-112. k. (Tit. a. c. 96: „De personarum physicarum condicione canonica”); 155. k.; OCHOA, X., Index Verborum ac locutionum Codicis iuris canonici, Roma 1983. 82-83.