Kánonjog 7. (2005)

KÖZLEMÉNYEK - Ferenczy Rita - Szuromi Szabolcs Anzelm: A Ius Commune mint az Európa-jog alapja

KÁNONJOG 7 (2005) 75-81.

FERENCZY Rita - SZUROMI Szabolcs Anzelm

A IUS COMMUNE MINT AZ EURÓPA-JOG ALAPJA*

Preambulum; I. lus commune; II. ’Ius commune Europae’; III. Összegzés

PREAMBULUM

AII. világháború lezárulásával alapvetően megváltozott Európa politikai térképe, de hasonlóan szembetűnő átalakulás ment végbe társadalmi téren is. A hidegháborús kül- és katonapolitika kiépülésével párhuzamosan számos vezető politikus részéről az európai vallási, kulturális, történeti, politikai és gazdasági hagyományra építő, és egyben a második világégés hatására a háborúból, mint „konfliktusmegoldó eszközből” való kiábrándulás gondolata is megjelent Európában. Ez a megfontolás vezette Konrad Adenauert (1876-1967) a Német Szövetségi Köztársaság kereszténydemokrata kancellárját is, aki átélte a Weimari Köztársaság (1919-1933)1 és a náci Németország időszakát.* 1 2 Nézőpontja szerint a keresztény meggyőződést követőknek össze kell tartaniuk, és amint Nagy Konstantin után a Római Birodalom - majd pedig Európa - egységét ez a közös kulturális alap teremtette meg,3 úgy arra most a modern korban újra kísérletet tehet, amely minden tekintetben ellensúlyozhatja a kommunizmus előretörését. Elképzelésében Németország helyreállítása és Európa egységes új politikai, katonai és társadalmi szerkezetének előmozdítása szerepelt, amelyben még az olyan történelmi ellentétek is képesek feloldódni, mint a német és francia antagonizmus.4 Robert Schumannban ( 1886-1963), Franciaország külügyminiszterében Adenauer nézeteinek aktív támogatójára talált, de Angliában és Olaszországban is kedvező visszhangot kaptak elképzelései. Az Európai Unió életrehívása tehát eredendően

A tanulmány az OTKA támogatásával «A középkori kánonjogi gyűjtemények és az európai ius commune» című (T 048584/2004) kuatási program keretében készült.

1 Mayeur, J-M., Guerres mondiales et totalitarismes (1914-1958) [Histoire du Christianisme des origines à nos jours XII], Paris 1990. 574-586.

2 MAYEUR, Guerres mondiales, 586-594.

3 SZUROMI SZ.A., Egyházi intézménytörténet (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae 1/5), Budapest 2003. 4-5.

4 Vö. Traité sur l’Union eorpéenne fait à Maastricht le 7février 1992 [Version consolidée dans laquelle ont été intégrées les modifications apportées par le traité d’Amsterdam, signé le 2 October 1997], Art. 6.-1. L’Union est fondée sur les principes de la liberté, de la démocratie, du respect des droits de l’homme et des libertés fondamentales, ainsi que de l’état de droit, principes qui sont communs aux états membres. - 2. L’Union respecte les droits fondamentaux, tels qu’ils sont garantis par la Convention eurpéenne de sauvegarde des droits de l’homme et des libertés fondamentales, signée à Rome le 4 novembre 1950, et tels qu’ils résultent des traditions constitutionnelles communes aux états membres, en tant que principes généraux du droit communautaire. - 3. L’Union respecte l’identité nationale de ses états membres. - 4. L’Union se dote des moyens nécessaires pour atteindre ses objectifs et pour mener à bien ses politiques.