Kánonjog 7. (2005)
TANULMÁNYOK - Picardi Nicola: Vatikánváros Államának bírósági rendszere
kánonjog 7 (2005) 31-39. Nicola PICARDl* VATIKÁNVÁROS ÁLLAMÁNAK BÍRÓSÁGI RENDSZERE BEVEZETÉS; 1. EGYHÁZI FÓRUM ÉS VATIKÁNI FÓRUM; II. AZ 1987. ÉVI ÚJ BÍRÓSÁGI RENDSZER És a 2001. évi Lex Fundamentalis; Zárszó. BEVEZETÉS A Lateráni Egyezményeknek 1929. június 7-én bekövetkezett kölcsönös ratifikálásával lezárult a „római kérdés”1, és megszületett Vatikánváros Állama. Ugyanazon a napon XL Piusz motu proprio-jával került kibocsátásra az I. és II. számú törvény, azaz Vatikánváros Államának Alapvető törvénye és a Jogforrásokról szóló törvény* 1 2, amelyek az új állam bírósági rendszerének alapvonalait is rögzítették. A vatikáni igazságszolgáltatás története azonban valószínűleg forgandó. Ma tényleg felvetik azt a problémát, hogy vajon Vatikánváros Államának bíróságai - természetesen a kétségtelen különbségekkel és az új politikai-társadalmi rendhez való szükséges alkalmazkodással - tekinthetők-e valaminő módon a Pápai Állam törvényszékei utódainak, amelyek 1870-ben szűntették be működésüket Rómának az Olasz Királysághoz történő csatolása és a Római Főpap világi hatalmának megszüntetése következtében. A „folyamatosság” és a „megszakítottság” problémája a Pápai Állam és a Vatikán Állam igazságszolgáltatása között egyike a jelenkori jogi történetírás csomópontjainak, és valószínűleg még nyitott marad, legalábbis addig, ameddig nem fejeződnek be az újabban elkezdett és több irányban folyó kutatások, amelyek éppen egy olyan jogrendszert fedeznek fel újra, amelyre a liberális ideológia és az ún. risorgimento-i szellemiség közreműködésével került a feledés leple. Jelen állásban azonban már körvonalazódik néhány megfelelés, de egyes eltérések is a vonatkozó bírósági rendszerek között. A XVIII. századig a Pápai Államban - miként egyébként általában az ancien régime államaiban - az igazságszolgáltatási rendszert a bíróságok sokfélesége jellemezte. A legtekintélyesebb bírálatok következtében, a 800-as évek elején - az 1817. július 6-i, nevezetes „Midőn, hogy a csodálatos” motu proprio-val - VII. A szerző Vatikánváros Állam főügyésze, római egyetemi tanár. Elhangzott 2005. április 29-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán (Budapest) [Fordította: Dr. Gáspárdy László], 1 DEL GIUDICE, V., La questione romana e i rapporti fra Chiesa e Stato fino alla Conciliatione, Roma 1948. IEMOLO, A.C., La questione romana, Milano é.n. UA., Chiesa e Stato dalla Unißcazione a Giovanni XXIII, 1965. 27-28. 2 Ld. in Acta Apostolicae Sedis (AAS) - Supplemento per le leggi e dispositioni dello Stato della Città del Vaticano. AAS [suppi.] (1929) 1-2, valamint 5-6
