Kánonjog 6. (2004)
TANULMÁNYOK - Rhimer Zoltán: A szentszéki dokumentumok műfajainak tipológiája és terminológiája - I. rész
70 Rh [mer Zoltán (b) kiemelkedő jelentőségű egyedi közigazgatási aktus (normatípusát tekintve decretum singulare) is, amilyen pl. az egyetemes zsinat összehívása vagy kezdetének kitűzése.229 (2) A constitutio apostolica particularis rendesen egyedi közigazgatási aktus (normatípusként decretum singulare),230 pl. részegyházak (egyházmegye, területi prelatúra és apátság, apostoli helynökség, prefektúra, ill. kormányzóság) létrehozása, módosítása és megszüntetése,231 ritkábban egyes templomok, különösen a római plébániák ügyeinek szabályozása.232 Magyar terminológia. A constitutio eredendően a római jog szakkifejezése, amelynek bevett fordítása „rendelet”. Ez a terminus azonban a mai magyar jogi nyelvben elsősorban a végrehajtó szervek (kormány, miniszterelnök, miniszterek) normatív aktusainak megjelelölésére szolgál, így a pápai törvényhozás e legünnepélyesebb műfajának megjelölésére kevésbé alkalmas. A constitutio apostolica (universalis, particularis) kifejezést a hazai kánonjog újabb irodalma következetesen (egyetemes, ill. részleges) apostoli rendelkezésnek fordítja. Ez a megoldás - bár szintén nem tökéletes233 - az eredeti terminológia alapján megfelelőnek tűnik, általános elterjedtsége miatt pedig amúgy is csak nehezen lehetne mással felváltani. Az eredeti latin müfajmegjelölés „apostoli konstitúció” formájú átvétele a magyarítási szempontok miatt csak másodlagos lehet. Litterae apostolicae Forma.234 Az előzékszövegben a tartalmat közlő rövid latin cím. Aláíró: fontosabbaknál maga a pápa, egyébként a bíboros államtitkár,235 ettől azonban különleges esetben el lehet térni.236 Címzett: rendesen általános forrna.237 Protocollum: Az intitulatio „Ioannes Paulus PP. II” formában, a salutatio formája „Adperpetuam rei memoriam”.238 EschatocoIlum: Adatum sajátossága, hogy tartalmazza a corroboratio jellegére utaló „sub anulo piscatoris” (= „a halászgyűrü 22'f Pl. XXIII. János, Humanae salutis apostoli rendelkezés, 1961. december 25., AAS 54 (1962) 5-13: a II. Vatikáni Zsinat kitűzése. 230 Vö. EISENHOFER, Die kirchlichen Gesetzgeber (12. j.) 75. WÄCHTER, Gesetz im kanonischen Recht (16. j.) 39-40. 231 Pl. XXIII. János, Fertile Evangelii semen apostoli rendelkezés (Corcana), 1961. március 10., AAS 54 (1962) 552-555: a katolikus hierarchia létrehozása Koreában; VI. Pál, Quae spes apostoli rendelkezés (Sancti Maronis Detroitensis), 1971. november 29., AAS 64 (1972) 413-414: az antiochiai maroniták számára az USA-ban létrehozott apostoli exarchátus egyházmegyei rangra emelése; II. János Pál, Cum Transcarpatiae apostoli rendelkezés (Munkacsiensis Latinorum), 2002. március 20., AAS 94 (2002) 511-512: a munkácsi latin rítusú egyházmegye megalapítása. 232 Pl. XI. Pius, Inter Paroecias apostoli rendelkezés, 1935. május 21., AAS 38 (1936) 61-62: az 1926-ban létrehozott, Szt. Pál kapun kívüli Szt. Benedek plébánia világi templommá alakítása. 233 A „rendelkezés” kategóriája a mai magyar jogforrási hierarchiában ugyan ismeretlen, korábban viszont önálló jogszabálytípust jelölt (pl. „államtitkári rendelkezés”), a köznyelvbcn pedig általános értelemben használatos a jogi normák tartalmával kapcsolatban (pl. „a törvény rendelkezései / előírásai”; a CIC-bcn ezt a funkciót az ordinatio ‘rendelkezés’, a praescriptum ‘előírás’ és a norma ‘szabály’ szavak töltik be, 1. pl. 34. k., 2. §). A jelen dolgozatban ezért a köznyelvi értelmű „rendelkezés” szó helyett a félreértések elkerülésére a „normatív aktus”, ill. az „előírások” kifejezést alkalmaztuk.
