Kánonjog 6. (2004)

TANULMÁNYOK - Rhimer Zoltán: A szentszéki dokumentumok műfajainak tipológiája és terminológiája - I. rész

A SZENTSZÉK! DOKUMENTUMOK MŰFAJAINAK TIPOLÓGIÁJA ÉS TERMINOLÓGIÁJA 5 5

Magyar terminológia. A litterae decretales magyarul dekretális-levél, amely a latin terminus folytonossága miatt egyaránt alkalmazható a középkori és a modern értelemben vett dokumentumtípus megjelölésére.

Litterae apostolicae sub plumbo datae (vagy apostolicae sub plumbo litterae)

Forma. Előzékszövegben a tartalmat közlő rövid latin cím. Aláíró: a pápa. Címzetti kör: az inscriptio alapján az összes krisztushívő. Protocollum: Az intitulatio, az inscriptio és a salutatio formája: „Ioannes Paulus episcopus | servus servorum Dei | universis Christifidelibus | praesentes litteras inspecturis | salutem et apostolicam benedictionem.”121 122 Eschatocollum:Adatum után a subscriptio, amelynek formája rendesen a következő: „Ego Ioannes Paulus Catholicae Ecclesiae Episcopus.”123 Az ólompecsétre utaló megjegyzés és más aláírás, ill. ellenjegyzés az AAS-ben nem szerepel.124

Eredet és használat. A fenti kifejezésekkel jelölt, mindig latin nyelvű műfaj - amint arra különböző pápai dokumentumok a XX. század folyamán maguk is utalnak - a középkori bullák egyenes továbbélése.125 Ebbe a kategóriába a hivatalos közlöny szerkesztői jelenleg csak a jubileumi szentéveket meghirdető aktusokat sorolják (1962 és 2001 között összesen 4 db),126 a szintén e műfajba tartozó egyéb (pl. kinevező) bullákat127 ugyanis az AAS nem közli.128

Tekintély. (1) A szentévi bulla - legalábbis egyes részeiben129 - jogszabály, normatípusa szerint pápai törvény (lex).130 (2) A kinevezési bullák ezzel szemben egyedi közigazgatási aktusok (decreta singularia), amelyek tárgyában az illetékes kongregáció saját decretumot is kibocsát (ezeket az AAS saját szövegükkel szintén nem közli, csak tartalmilag ismerteti a megfelelő rovatban).

Magyar terminológia. E dokumentumtípus jelenleg használatos magyar megfelelője (nem fordítása!) a „bulla”, amely azonban több okból nem kielégítő:

121 EISENHOFER, Die kirchlichen Gesetzgeber (12. j.) 75. GUTIÉRREZ, J. L., La proclamazione della santità nella Chiesa, in Ius Ecclesiae 11 (2000) 493-529, itt 513. Másként vélekedik MORRISEY, Papal and curial pronouncements (13. j.) 104, aki szerint ezt a dokumentumtípust nem szokás az egyházi törvények közé tartozónak tekinteni.

122 A formula eredetéhez lásd DEL RE, N., Salutem et apostolicam benedictionem, in MV (1995) 950.

12:1 E formáról a jelen dokumentumtípusban lásd MAY, Catholicae Ecclesiae Episcopus (116. j.) 515. 529. 534.

124 Több szempontból is eltér mindettől II. János Pál utoljára kiadott ólompecsétes apostoli levele (Incarnationis mysterium, 1998. november 29., AAS 91 [1999] 129-143), amelynek az elején hiányzik az intitulatio és a salutatio, a végen pedig a constitutio apostoliadra jellemző subscriptio és recognitio (a pápa és két apostoli protonotárius neve) olvasható.

125 Vö. X. Pius, Sapienti consilio rendelkezés (31. j.) III. 1, I, AAS 1 (1909) 16: „memoratae litterae [se. sub plumbo] seu Bullae”, ill. In Romanae Curiae motu proprio, 1910. december 8., AAS 2 (1910) 939: „Bullis, hoc est apostolicis sub plumbo Litteris”; VI. Pál, Regimini Ecclesiae universae rendelkezés (31. j.) 114. p., AAS 59 (1967) 923: „Litteras apostolicas in forma Bullae vel Brevis.” Legújabban 1. pl. AAS 91 (1999) 243 (az optóval élt bíborosokról): „Et novorum titulorum Bullas seu Apostolicas sub plumbo Litteras de manu Ss.mi acceperunt.” A szakiroda- lomból 1. pl. LIJDSMAN, Introductio (3. j.) I. 562. PRŰMMER, Manuale (63. j.) 21. SIPOS—GÁLOS, Enchiridion (63. j.) 27. KÜHN-WE1ER, Kirchenrecht (120. j.) 50, ahol azonban a „Rundschreiben” megjelölés aligha helytálló. Ezzel szemben MARCUZZI, La legislazione universale post-codiciale (19. j.) 95 ezt a műfajt a constitutio apostolica egyik alfajának tekinti és a bulla constitutiva megjelöléssel illeti.