Kánonjog 6. (2004)

TANULMÁNYOK - Rhimer Zoltán: A szentszéki dokumentumok műfajainak tipológiája és terminológiája - I. rész

A SZENTSZÉKI DOKUMENTUMOK MŰFAJAINAK TIPOLÓGIÁJA ÉS TERMINOLÓGIÁJA 51

mák külsődleges formaságairól közük. így pl. számos olyan tényt tudhatunk meg a ma is használatos két legősibb és legünnepélyesebb pápai dokumentumtípus, a bulla és a breve (vagy magyarosan: bulla és brève) fizikai megjelenéséről,103 104 amelyek az AAS nyomtatott olalain egyáltalán nem tükröződnek. A jelen dolgozat ezzel szemben mindenekelőtt azokat a formai és tartalmi elemeket vizsgálja, amelyekkel a pápai dokumentumok jelenlegi általános létalakjukban, vagyis a Szentszék hivatalos közlönyében kinyomtatva rendelkeznek.

Ennek megfelelően a pápai dokumentumok típusainak mind megjelölése, mind pedig csoportosítása terén az AAS szerkesztési gyakorlatából indulunk ki. A csoportosítás körében így az a sorrend irányadó, amelyben a dokumentumok a hivatalos közlönyben ki vannak nyomtatva.105 Mivel azonban ez az elmúlt 40 év során többször változott, ugyanakkor tartósabb változatlansága idején sem volt teljesen következetesnek mondható, a műfajok egymásutániságában felfedezhető logikát a hasonló jellegű műfajok egy-egy - általunk bevezetett - genus proximum alá sorolásával próbáltuk meg erősíteni. Nem vettünk fel önálló műfajként néhány teljesen egyedi, személyes pápai megnyilatkozást, amely egyetlen ilyen kategóriába sem sorolható be (pl. sollemnis professio fidei, precatio sollemnis),106 továbbá a pápai aktussal kihirdetett dokumentumok műfajait, mivel azokat az AAS a két kódex kivételével rendesen nem közli (az ordo és a statuta megjelölésű kihirdetett dokumentumok azonban kúriaiak is lehetnek, ezért őket azon a helyen tárgyaljuk). Az általunk ily módon kialakított műfajcsoportokat a könnyebb áttekinthetőség kedvéért megszámoztuk. Ez a rendszer alkotja a bemutatásra kerülő pápai dokumentumok tipológiájának vázát.

A pápai dokumentumok megfogalmazását és kibocsátását természetesen csak a legkorábbi időkben végezte maga a pápa. E feladat ellátására a császári államszervezet mitájára már az ókorban létrejöttek bizonyos hivatalok, amelyek száma és feladata a középkorban tovább növekedett. A pápai dokumentumok

103 A korábbi szerzők felsorolásaiból és tipológiai kísérleteiből hosszú, de rendszertelen válogatást ad GONZÁLEZ DEL VALLE, Los aclos pontificios (7. j.) 256-262, s ezért a témával foglalkozók a mai napig megelégszenek a rá való hivatkozással. Ugyanakkor azt a két tankönyvírót, akiknek módszerei a legnagyobb előrelépést jelentették a probléma megoldása felé: LlJDSMANt, aki a műfajok leírásakor először indult ki az AAS gyakorlatából (vő. fent, 3. j.), és MAROTÓt, aki az egyes műfajok normati vitását külön-külön megvizsgálta (vö. fent, 18. j.), GONZÁLEZ del VALLE egyszer sem említi. A felosztás problémáihoz 1. még WÄCHTER, Gesetz im kanonischen Recht (16. j.), 387 kritikáját.

,04 A bullára lásd DESE V. 276-283.; CE III. 52-58. DDC II. 1126-1132. EC II. 1778-1781. LThK2 II. 767-768. LThK3 II. 1994, 778. MORELLO, G., Bolla, in MV (1995), 147-148. A brévérc lásd DESE VI. 115-125. DDC II. 1060-1062. EC III. 79-80. LThK2 II. 978-679. LThK3 II. 685. DEL RE, N., Breve, MV (1995) 159-160. A két fogalom különbségéhez vö. RabikauskaS, P., De significatione verborum «bulla», «breve», in Periodica 55 (1966) 85-92.

105 Erre a szakirodalomban a hivatalos közlöny normatív jellege ellenére csak kevesen és lassan figyeltek fel: VERMEERSCH és CREUSEN Epitoméjának (84. j.) az egyházi törvények neveit és formáját tárgyaló cikkelye pl. csak a 7. kiadásban egészült ki egy erre vonatkozó bekezdéssel, lásd I7 87.

106 A vizsgált időszakban (1962-2001) nem találhatók meg az AAS-ben a korábban szereplő műfajok közül az alábbi pápai dokumentumtípusok: sermo „beszéd”; oratio „szónoklat”; hortatio „(szóbeli) buzdítás”.