Kánonjog 6. (2004)
JOGSZABÁLYOK - Határozat a kánonjogi fakultásokon folyó képzés rendjének megújításáról
JOGSZABÁLYOK. 159 Az idő múltával azonban, ha nem is mindenütt, de a középiskolákban már nem tanítják a latin nyelvet, vagy csak a melléktantárgyak között szerepel. Ami pedig a teológiai fakultások és a nagyszemináriumok tanrendjét illeti, mivel megnövekedett az egyéb teológiai és pasztorális tárgyak száma, lassan mind kevesebb figyelmet szenteltek a kánonjog és a latin tanításának. Ebből a helyzetből ered, hogy a kánonjogi fakultásokra beiratkozó klerikus hallgatók az esetek nagy részében nem ismerik a latin nyelvet és szinte nincs előzetes kánonjogi képzettségük. Ami a laikusokat illeti, akik mind nagyobb létszámban járnak a kánonjogi fakultásokra, még inkább nyilvánvaló, hogy hiányzik a szükséges felkészültség ahhoz, hogy a második ciklusra beiratkozhassanak. Ennek oka, hogy amikor beiratkoznak a kánonjogi fakultásra, gyakran teljes híjával vannak a teológiai képzettségnek, vagy még a jelenleg szabályozott első ciklusban sem tudják megszerezni még azokat a minimálisan megkövetelt teológiai ismereteket sem, melyek kétség kívül szükségesek ahhoz, hogy kellően megértsék a kánonjog alapelveit. Továbbá azok, akiknek a világi jog területén van akadémiai fokozatuk, gyakran az első ciklus kihagyásával kerülnek felvételre közvetlenül a licencia kurzusra, sőt a fakultás megítélése szerint rövidíthetik a kétéves képzési időt oly módon, hogy minden teológiai felkészültség nélkül elnyerhetik egy év alatt a kánonjogi licenciát. A II. Vatikáni Zsinat ellenben azt óhajtotta, hogy «a kánonjog kifejtése során (...) vegyék figyelembe az Egyház Titkát a zsinat által kihirdetett Egyházról szóló dogmatikus rendelkezés szerint».3 Ez mindenek előtt megköveteli azt, hogy mindegyik kódex a II. Vatikáni Zsinat egyháztanának fényében kerüljön oktatásra, melynek ismertetőjegyeit összefoglalóan tartalmazza II. János Pál pápa két, a kódexeket kihirdető rendelkezése, a Sacrae disciplinae leges4 és a Sacri canones.5 Tehát ez a kánonjog tanításában jelentkező új teológiai távlat több tanulmányi időt követel, mint az eddigi két esztendő. Hozzá kell tenni, hogy a latin nyelv tanulásán kívül szükségesek más segédtárgyak és szabadon választható kurzusok is, melyek célja a kánonjogi intézményes képzés kiegészítése. Tekintetbe véve tehát azokat a kánonjogi fakultásokon felmerülő nehézségeket, hogy ti. kellő oktatásban részesítsék a hallgatókat, a Katolikus Nevelés Kongregációja 1997-ben minden általa létesített kánonjogi fakultás és intézet számára kérdőívet küldött, melyben információt kért mindegyik fakultás és intézet állapotáról, különösen is azt kérdezte, hogy alkalmasnak találnák-e a tanulmányi idő növelését. A kapott válaszok alapján a Kongregáció különböző konzultációkat folytatott. Kisebb jelentőségű dolgokon kívül egyetértés volt abban, hogy a licencia kurzus időtartama három év, vagyis hat félév legyen, és hogy az első ciklus teljességgel kötelező és jobban strukturált legyen azok számára, akik nem teljesítették valamely teológiai fakultás első ciklusát, vagy valamely szemináriumban előírt a filozófiai-teológiai tanulmányokat, kivétel nélkül azok számára is, akik világi jog3 Vö. a II. Vatikáni Zsinat papncvclcsről szóló határozatát. Optatam totius lód. 4 Vö. AAS 75/II (1983) VII-XIV. 5 Vö. AAS 82 (1990) 1033-1044.
