Kánonjog 4. (2002)
TANULMÁNYOK - Szuromi Szabolcs: A vallásszabadság érvényesülése a spanyol jogban az állami egyházjogot érintő jogszabályok és a nemzetközi megállapodások alapján
34 Szúrom i Szabolcs Az 1978. december 27-én kelt spanyol alkotmány szerint a Spanyol Állam szoros együttműködést tart fenn a Katolikus Egyházzal.54 55 56 57 A Franco (1939-1975) tábornok alatt helyreállított állam-egyház rendszert tehát az új spanyol alkotmány alapján az „együttműködő elválasztás” váltotta fel.58 Az alaptörvény harminchárom cikkelye érinti a vallásszabadság kérdését.59 Deklarálja minden spanyol állampolgár törvény előtti egyenlőségét, nemzetiségre, rasszra, nemre, vallásra, meggyőződésre, szociális körülményre való tekintet nélkül.60 Garantálja a Spanyolország területén bejegyzetten működő vallások egyéni és közösségi gyakorlását, korlátozás nélkül, amennyiben azok tevékenysége nem ütközik az állami törvényekbe.61 A társulások jogi személyiségét az állam által történő bejegyzés hozza létre. Nem jegyezhetőek be azonban illegális célra, vagy kém és paramilitáris tevékenység folytatására létrehozott szervezetek.62 A dokumentum elismeri a véleménnyilvánítás és terjesztés szabadságát, akár írásban, akár szóban, akár a médiákon keresztül. Az írói, a művészi, a tudományos, és a technikai alkotói szabadságot. Az információáramlás szabadságát. Szavatolja a különböző társadalmi csoportok és pártok működésének szabadságát, beleértve a más nyelvű csoportok működését.63 Az alkotmány 27. cikkelye részletesen foglalkozik az oktatás szabadságával. Az állam garantálja a szülők jogát gyermekük vallásos és erkölcsi nevelésére.64 Az alapfokú oktatás kötelező és ingyenes. Ezt egészíti ki a Szentszék és Spanyolország között 1979. január 3-án kötött megállapodás, amely az egyetemi képzésbe is beilleszti a katolikus hitbe való bevezetést.65 Minden spanyol állampolgár kötelessége a jogkövető magatartás és Spanyolország védelme. Ezért minden állampolgár köteles sorkatonai szolgálatot, vagy an54 MOLINA, A.-OLMOS, M.E.-CASAS, J.L. (ed.), Legislation eclesiástica, 279-348. 55 MOLINA, A.-OLMOS, M.E.-CASAS, J.L. (ed.), Legislation eclesiástica, 349-427. 56 MOLINA, A.-OLMOS, M.E.-CASAS, J.L. (ed.), Legislation eclesiástica, 429-477. 51 I. II. 16. 3. Ninguna confesión tendrá carácter estatal. Los poderes públicos tendrán en cucnta las crecncias religiosas de la sociedad espanola y mantendrán las consiguientes relaciones de coopcración con la Iglesia Catôlica y las demás confesiones. MOLINA, A.-OLMOS, M.E.-CASAS, J.L. (ed.), Législation eclesiástica, 46. vö. Sollemnes conventiones cum Hispana (1979. Ian. 3) AAS 72 (1980) 29-62. 58 DE LA HERA, A.-MARTÍNEZ DE CODES, R.M. (ed.), Spanish legislation on religious affairs, Madrid 1998. 11-12. CALVO-ÁLVAREZ, J., „Los principios informadores del dcrccho eclesiástico cspanol en la doctrina” in Anuario de derecho eclesiástico del estado 14 (1998) 187-233. különösen 208-209. 59 1; 9; 10; 12 a; 16; 18; 20 a; 22; 27; 30; 32; 34; 38; 39; 46; 53; 54; 55; 57. 4; 63; 81; 93 a; 96; 117. 5; 128; 129. 2; 133; 134; 139; 148 a; 150; 161; 162. 60 Art. 14. 61 Art. 16 (1). 62 Art. 22. 63 Art. 20. 64 Art. 27 (3) Los poderes públicos garantizan el derecho que asiste a los padres para que sus hijos reciban la formáción religiosa y moral que esté de acuerdo con sus proprias convicciones. MOLINA, A.-OLMOS, M.E.-CASAS, J.L. (ed.), Législation eclesiástica, 49. 65 AAS 72 (1980) 38-39.
