Kánonjog 4. (2002)

TANULMÁNYOK - Szuromi Szabolcs: A vallásszabadság érvényesülése a spanyol jogban az állami egyházjogot érintő jogszabályok és a nemzetközi megállapodások alapján

30

SzuROMiSzabolcs

re vonatkozó elveket.6 7 A Trentói Zsinatnak (1545-1563) megfelelően szabályozta a püspöki és érseki székek megüresedésekor beálló teendőket.8 Rendezte a klérus javadalmazását és az egyházmegyék gazdálkodását. Végül pedig intézkedett a király megkoronázásának egyházi jellegéről.9

Az 1939-ben hatalomra került új kormány arra törekedett, hogy az 1851-ben kötött konkordátumnak megfelelően helyreállítsa a Katolikus Egyház működését az ország területén,10 illetve megszüntesse a kommunista rezsim által hozott vallásellenes törvényeket (különös tekintettel a katolikus házasság civiljogi elismertsége, a temetők szekularizációja,11 a szerzetesrendek működése, a válás, a vallás és a papság költségvetési támogatása területén). A kormány figyelmet fordított a polgárháborúban megrongált templomok helyreállítására is, amelyet anyagilag is támogatott.12 Visszaállították az 1851-ben kötött konkordátum hatályát, és egyúttal megkezdték a Szentszékkel kötendő új konkordátum előkészítésének lépéseit.13 1941. június 7-én külön megállapodást kötöttek a Szentszékkel a megüresedett püspöki székek betöltéséről.14 Ennek értelmében a pápa a Spanyolországba akkreditált nuncius által összeállított és a Spanyol Kormánnyal egyeztetett hármas listából választja ki az új püspök személyét,15 amennyiben nem a listáról választ, úgy az általa megnevezett személyről előzetesen konzultál a Spanyol Kormánnyal.16 A megállapodás 6. cikkelye kifejezi a Katolikus Egyház tradicionális

6 Art. 7. Novi fines et peculiaris earumdem Dioecesium circumscriptio, quo citius fieri possit ac servatis servandis per Apostolicam Sedem statuentur: quamobrem summus Pontifex suo et eiusdem Sedis apud Maiestatem Catholicam nuntio necessarias facultates delegabit ad opus, collatis cum Regio Gubernio consiliis, perficiendum. MERCATI, A. (ed.), Racolta di concordati, 774.

7 Art. 9. MERCATI, A. (ed.), Racolta di concordati, 774-775.

8 Art. 20. Sede vacante, Metropolitanae, vel Suffraganeae Ecclesiae Capitulum infra tempus praefinitum, et ad normam eorum, quae a Sacro Concilio Tridentino in rem decreta sunt, unum tantum Vicarium eliget, in quem tota cius ordinaria potestas transferetur, quavis ex parte Cpaituli ipsius reservationc aut limitatione penitus exclusa, et quin electio semel facta revocari, neque ad novam procedi possit; abolitis hinc omnino quocumque privilegio, usu, vel consuetudine administrandi in corpore, plures Vicarios constituendi, aut quolibet alio quod utcumque Sacrorum Canonum sanctionibus adversetur. MERCATI, A. (ed.), Racolta di concordati, 781-782.

9 Art. 44. MERCATI, A. (ed.), Racolta di concordati, 795.

10 TUSEL, J., Franco y los catlicos. La politica interior espanola entre 1945 y 1957, Madrid 1984. 440.

11 GONZÁLEZ-VARAS IBÁNEZ, A., „Libertad religiosa y cementerios: incidencia del factor religioso sobre las necropolis” in lus canonicum 41 (2001) 645-695. különösen 651-653.

12 Vö. EBENSTEIN, W.G., Church and State in Franco's Spain, Princeton 1960. 12.

13 HERMET, G., Las Catholiques dans l'Espagne franquiste, II. Paris 1981. 179.

14 AAS 33 (1941) 480-481.

15 Art. 2. El Santo Padre elegirá tres de entre aquellos nombres y, por conducto de la Nunciatura Apostólica, los comunícará al Gobierno Espanol y, entonces, el Jefe del Estado, en el término de treinta días, presentarà oficialmente uno de los très. AAS 33 (1941) 480.

16 Art. 3. Si el Santo Padre, en su alto criterio, no estimase aceptables todos o parte de los nombres comprendidos en la lista, de suerte que no pudiera elegir très o ninguno de entre ellos, de propia iniciativa completará o formulára una téma de candidatos comunicaándola, por el mismo conducto, al Gobiemo Espanol. Si éste tuviera objeciones de carácter politico general que