Kánonjog 4. (2002)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A házassági beleegyezés színlelése (1101. k.)
22 Kuminetz Géza ségi cím lehet a házasság szentségi jellegének kizárása. A szentség létrejötte nem függ önmagában véve a felek akaratától, mivel maga az érvényes szerződés emeltetik szentségi méltóságra. Az ágostoni javak között nem szerepel a házasság szentségi méltósága, mivel a bonum sacramenti a felbonthatatlanságot jelenti, így ha ezek közé helyezzük el a szentség javát, akkor a bonum sacramenti-ből bonum indissolubilitatis lesz. Ugyanakkor csalóka lehet így felvázolni a házasság javait, mivel a szentség java csak egy lesz ebben az esetben a többi között. A szentség java azonban átfogja az egész házasságot, mivel magát a természetes valóságot emeli a természetfeletti rendbe. Tehát erősíti és megszilárdítja a gyermek javát, a hűség javát és az ágostoni értelemben vett szentség javát. A gyermek javát úgy, hogy a házastársi cselekedet a szentség miatt gazdagabb jelentésűvé lesz; a gyermek nemzése és nevelése Isten fiainak a nemzése és nevelése is, nemcsak a természetes, hanem a természetfeletti társadalom fennmaradását és építését is szolgálja. A felek különleges kegyelmet kapnak állapotbeli kötelességeik betöltésére. A szentségi jelleg megerősíti a hűség javát is, hiszen a felek egysége, hűsége képmása a Krisztus és Egyháza közti hűséges szeretetnek, és kihat a felbonthatatlanságra is, mivel különleges szilárdságot ad a köteléknek, teljességgel felbonthatatlanná teszi azt (a nem szentségi házasságok bizonyos körülmények között a hit javára felbonthatók, vagy felbomlanak. Aki tehát ezeket a szentség adta hatásokat kizárja pozitív akarati aktussal, (csakis ekkor) érvénytelenül köt házasságot. Ez a kizárás tehát csak a megkereszteltek házasságát érinti. Megkereszteletlenek házassága esetében nem beszélhetünk szentségi jellegről, legfeljebb arról, hogy az ő házasságuk is a szentségre rendelt. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a szentségi jelleg kizárása bizonyításának csekély valószínűsége van, zárja le okfejtését nagy gyakorlati érzékkel Z. Grocholewski.10 Megfontolásra méltó U. Navarrete okfejtése is. A neves szerző szerint a megkereszteltek házasságának szentségi jellege sajátos nehézséget jelent, ugyanis ha elfogadjuk az elvet, amely szerint reális azonosság van a szerződés és a szentség között, akkor úgy tűnik, mintha a szentség kizárása magának a házasságnak a kizárását is jelentené, vagyis a házasság teljes színlelését. Ez az értelmezés azonban nem veszi tekintetbe azt az alapvető különbséget, amely megvan annak az akarati cselekedete között, aki kizárja magát a házasságot, és annak a személynek az akarati cselekedete között, aki noha akarja a házasságot, de kizárja a szentséget. A törvényhozó, jóllehet állítja a szerződés és szentség közti azonosságot, mégis kijelenti azt az elvet, miszerint a szentségi jelleggel összefüggő tévedés ugyanolyan hatású, mint az egységgel-, vagy a felbonthatatlansággal kapcsolatos tévedés. A szentségi jelleg tehát a beleegyezést illetően nem lényegi tulajdonsága a házasságnak, de úgy viselkedik, mint a lényegi tulajdonságok. Ez azt jelenti, hogy az intencionalitás szempontjából a szentségi jelleg ugyanolyan jelentőségű, mint a lényegi elemek és a lényegi tulajdonságok.11 10 GROCHOLEWSKI, Z., Tanulmányok az egyházi házasság- és perjogról, Budapest 2000, 44-60. 11 NAVARRETE, U., 1 beni dei matrimonio: elementa essenzialia e proprietá, in AA.VV., La nuova legislazione matrimoniale canonica (Studi guiridici X), Città del Vaticano 1986, 94-95.
