Kánonjog 4. (2002)
JOGGYAKORLAT - Ungvári Károly Lászlóné: A drogfüggőség kánonjogi megítélése, különös tekintettel a házasságra való képtelenségre
Joggyakorlat 129 lódó identitást és méltóságot, továbbá a házasságból eredő jogokat és kötelességeket. Az ítélet emlékeztet arra, hogy a rotai joggyakorlat mindig is figyelembe vette a beleegyezés objektív és szubjektív elemeinek és az értelmi, akarati és érzelmi képességek egymáshoz való viszonyát.100 Az ítélőképesség nem egy elvont jogi fogalom, hanem pszichológiai síkon a különböző szintű döntésekben realizálódik. Ezt figyelembe véve, a döntési eljárásban a következő elemeket különíthetjük el: tapasztalás, ismeret, megértés, kritikai reflexió, értékítélet, a végső döntés és végrehajtás figyelemmel kísérése.101 Ezek a pszichikai műveletek a tudatalatti hatására zavart szenvedhetnek, és súlyosabb esetekben az akarati és a kritikai ítélőképesség zavara áll elő. Kánonjogi értelemben kizárólag csak ezekre az esetekre vonatkozik az ítélőképesség hiánya, amely a házassági beleegyezés érvénytelenségét idézi elő. Az ítélet a továbbiakban részletesen taglalja a drogok hatásmechanizmusát mint a beleegyezés érvénytelenségét kiváltó tényezőt.102 A bírók egyetértenek abban, hogy a házassági bíráskodás szempontjából azok a drogok érdemelnek nagyobb figyelmet, amelyek a személyiség pszichikai egyensúlyának megbomlását okozzák. In facto: A bizonyítási eljárásban összegyűjtött információk elégségesen bizonyították mindkét fél súlyos drogfüggőségét. A felperes már 17 éves korától kezdve rendszeresen fogyasztott marihuánát, LSD-t és kokaint. A felperes a jegyesség alatt is tovább folytatta a drogfüggő életmódot, amely egy teljesen irreális világot alakított ki benne. Az alperes súlyos LSD-, és marihuána-függő volt, melynek következtében többször is kórházi kezelésre szorult. A fentieket a tanúk vallomásai egyhangúlag bizonyították. A szakértői vizsgálatok mindkét félnél a drogfüggőség legsúlyosabb fokát állapították meg. Ehhez társul az alperes esetében az epilepszia, melyet a drog szedése tovább súlyosbított.103 A vizsgálatok során arra is fény derült, hogy a felperes édesanyja skizofréniában szenvedett, ezért a felperes gyerekkorában nem részesült azokban a szülői érzelmekben, amelyek a normális személyiségfejlődés nélkülözhetetlen elemei. Ebből kifolyólag, a valós világból a kábítószerhez menekülve egy teljesen irreális világot alakított ki önmagának. A fentieken túlmenően a szakértő mindkét félnél érzelmi fejletlenséget állapított meg. A rendszeresen és nagy adagokban használt szerek mindkét félnél eufórikus élményeket váltottak ki. A szakértők végül így jellemzik a feleket: törékeny és éretlen személyiséggel rendelkezők, pszichikai szempontból pedig súlyosan zavartak.104 Ennek értelmében, az ítélőképesség hiányában képtelenek voltak érvényes házassági beleegyezést adni.105 A bírók a bizo100 RR Dec. 82 (1990) 154, n. 5. 101 RR Dec. 82 (1990) 155, n. 7. 102 A részletes ismertetéstől ezúttal eltekintünk, mivel ezt már korábban, munkánk első fejezetében megtettük. 103 RR Dec. 82 (1990) 166, n. 25. 104 RR Dec. 82 (1990) 167, n. 26. 105 „Propter exitiales toxicomaniae effectus in abnormi eorum personalitate operantes, revera defuit (utrique contrahenti) capacitas recte percipiendi, criticae aestimandi atque deliberaandi circa
