Kánonjog 4. (2002)

JOGGYAKORLAT - Ungvári Károly Lászlóné: A drogfüggőség kánonjogi megítélése, különös tekintettel a házasságra való képtelenségre

Joggyakorlat

127

Az ügy elbírálása szempontjából nagyon lényeges, hogy világosan lássuk a drogfüggőség személyiségkárosító hatásait. A gyakorlati ítélőképesség alapjaiban változik meg, hiszen a személyiségben kialakult fiktív belső világ és a reális valóság között komoly szakadék keletkezik.

A kokain-, heroin-, valamint a morfiumfüggőség a szükségletek által vezérelt és hideg közönnyel jellemezhető magatartásformát alakít ki az illetőben. A drogfüggő környezetével szemben indifferens személy, látszólag egészségesnek tűnik, de megvan a veszélye annak, hogy a súlyosabb problémák már látens módon is jelen vannak. Az ilyen személy csak igen hosszú idő elteltével képes gyógyulni, ugyanakkor a visszaesés kockázata is igen nagy.

Ennek megfelelően a drogok két nagy csoportját szokták megkülönböztetni. A lassítok közé tartoznak az ópium, a morfium és a heroin. A stimulánsok, vagyis a gyorsítók közé sorolandó a kokain, az amfetamin, a kannabisz és a barbiturátok. A gyorsítók a mániákus magatartás kialakításáért tehetők felelőssé, a lassítok viszont „legátolják” a szellemi képességeket. A gyengeelméjűség esetében a szakemberek a kóros mellett tudatilag tiszta, azaz világos pillanatokat is el szoktak különíteni. A kábítószer-függőség esetében viszont a rászokás93 94 és a függőség95 közötti ciklikus folyamat figyelhető meg. Az akut és az absztinens fázisokban pedig a drog által meghatározott alávetettség uralja a személyiséget.

Az ítélet in iure szakasz zárásaként a bírók megkísérelték, hogy a korábbi rotai jogtudomány és az új törvénykönyv egybevetésével meghatározzák a drogfüggők házassági beleegyezésének érvénytelenségét. Megállapítást nyert, hogy a problémát vagy az ítélőképesség hiánya ( 1095 .k.2.), vagy pedig a házasság lényegi kötelezettségeinek vállalására való képtelenség (1095.k.3.) alapján lehet megoldani.

In facto: A korábban kifejtettek alapján a bírók előtt egyértelmű bizonyítást nyert a drogok értelmi és akarati képességet károsító, valamint személyiségromboló hatása. Jelen ügyben a feltárt tények elégségesen bizonyították, hogy a felperes már évek óta rendszeresen visszaeső heroin-függő. Erőszakos rablásért börtön- büntetésre is ítélték. A felperes éretlen és ezért törékeny személyiséggel rendelkezik. Iskolai és családi kapcsolataiban meglehetősen labilis. Vallomásában elmondta, hogy a drogfogyasztást tizennégy éves korában a „könnyű” szerekkel kezdte, majd fokozatosan tért át a „nehéz” anyagokra. Időközben többször is kórházi kezelésre szorult.

93 Idetartozik még a morfium, az amfetamin, a kokain. RR Dec. 76 (1984) 265, n. 4.

94 A rászokás nem más, mint a drog beszerzésére és fogyasztására irányuló leküzdhetetlen vágy kialakulása. Ehhez társul egy erős tendencia az elvonást követő visszaesésre.

95 „A szerhez való hozzászokás után, annak abbahagyása vagy a megszokottnál kisebb adagja, a drogra jellemző megvonási tüneteket idéz elő. Ekkor a szervezet „normál” működéséhez van szükség a drogra. A szer megvonása vagy hiánya pszichológiai szempontból úgynevezett „sóvárgást” vált ki, ugyanakkor bizonyos drogok elhagyása után jellegzetes testi tünetek lépnek fel. Összefoglaló néven ez utóbbiakat nevezzük testi vagy fizikai függésnek. Lelki függést viszont minden pszichoaktív szer képes kiváltani. Orvosi megfigyelések szerint testi elvonási tünetek csak bizonyos drogok abbahagyása után lépnek fel. A dependenda kialakulását a drog típusán kívül a szert használó egyén biológiai és pszichikai adottságai is jelentősen befolyásolják.” RR Dec. 76 (1984) 266-267, n. 6.