Kánonjog 3. (2001)

JOGGYAKORLAT - Tanczik Balázs: Az ítéletek egybehangzóságának fogalma a Rota Romana újabb bíráskodásában

Joggyakorlat

93

Tehát két ítélet egybehangzóságához a Rota szerint elegendő, ha a tények, bizonyítékok, jogi alapok megegyeznek, nem kell, hogy a semmisség jogcímei is azonosak legyenek.

Provost szerint két iskola létezik107. Az egyik szerint szükséges az ítéletek formai egybehangzósága. Szerintük a kérelem alapja azonos a semmisségi alappal, és a két jóváhagyó ítélet ugyanazon az alapon kell, hogy nyugodjon. A másik iskola szerint elegendő az aequivalens vagy lényegi egybehangzóság, amikor az ítéletek ugyanazon jogi tényeken alapulnak, még ha különböző megfogalmazásokkal is. Ez az iskola inkább foglalkozik a vita lényegével, mint a különböző jogi elnevezésekkel.

Gyakorlatilag amikor a két ítéletet ugyanazon felekről, ugyanazon ügyben hozták, a jogalapok tökéletesen azonos megfogalmazásával, akkor áll fenn a formális egybehangzóság. Ha a jogalapok megfogalmazása különbözik, és a fellebbviteli fok nem mondta ki, hogy az ítélete egybehangzónak minősül, akkor valószínűleg az ítéletek nem egybehangzók. Ilyenkor az egyik fél közbevetőleg kérheti a bíróságot, hogy minősítse az ítéleteket az egybehangzóság szempontjából.108

H. Pree szerint a conformitas formalis a jogcímben való megegyezést, a conformitas aequivalens pedig nem megegyezést, csak egyenértékűséget jelent.109 110

A Serrano Ruiz vezette turnus 1986. október 24-én egy bolognai ügyben hozott ítélete"0 említi a lényegi és az aequivalens egybehangzóság kérdését. Amikor ezt írja: „constare de aequivalente conformitate”, akkor két olyan ítéletről beszél, melyek formálisan különböznek, de lényegileg egyenlő értékűek és hatásentences qui, dans la partie dispositive, définissent la cause de nullité du mariage entre les mêmes parties, pour le même motif invoqué, c’est-à-dire le même chef de nullité / sont „équivalemment conformes” deux sentences qui, déclarant la nullité sur des chefs différents, s’appuient cependant sur un même fondement juridique. / Mais dans la conformité substantielle ou équivalente des sentences, il s’agit expressément „des mêmes faits juridiques” qui peuvent rendre concrètement le mariage invalide, bien qu’ils tombent „sous des normes différentes...” [...] ou qu’il s’agisse enfin „des mêmes faits et preuves” sur lesquels reposent les deux sentences.”

107 PROVOST, J., Jurisprudential and Procedural Approaches to Traditional and Modern Grounds and the Question of Conformity of Sentences, in CLSANZ: Proceedings of the Canon Law Society of Australia and New Zealand, Sydney 1996, 94-106.

108 New Commentary on the Code of Canon Law, ED. BEAL, J. - CORIDEN, J. - GREEN, T„ New York / Mahwah 2000, 1777-1778: „In practice, when two sentences have been issued concerning the same parties and the same matter with the exact same formulation of ground(s), then there is formal conformity. If, however, the formulation of the grounds differs and the court of higher instance did not specifically decree that its decision is to be considered as conforming, then presumably the sentences are not concordant.” New Commentary uo. 93. lábjegyzetben: „In these circumstances, a party might raise an incidental question and ask the tribunal to rule on the question of whether the sentences are conforming.”

109 PREE, H„ Kompatibilität von Klagegründen im Kirchlichen Ehenichtigkeitsprozess, in De processibus matrimonialibus 6 (1999) 82: „[...] conformitas formalis (Identität in der causa petendi) hinaus auf sententiae aequivalenter conformes (ex capite non identico, sed aequivalenti tantum) [...]”.

110 Monitor Ecclesiasticus 114 (1989) 283-297.