Kánonjog 3. (2001)
TANULMÁNYOK - Vigh Annamária: A CIC 1098. kánonjának jogtörténeti előzményei
40 ViGH Annamária 3. Dolus substantialis - dolus accidentalis IV. Ince pápa nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a dolus fogalmát mélyebben megismerjük. Irányt mutatóan megoldotta a kolostorba való belépésnél a megtévesztés esetét.27 Hogyha valaki eldöntötte, hogy kolostorba vonul, mégis megtévesztették a kolostori élet körülményeivel kapcsolatosan, ilyenkor nem kell figyelembe venni mindazt, amire nem akarta elkötelezni magát. Ez a gondolat mint újítás jelenik meg. Először tesznek különbséget a lényeg és a járulék között. Ha a lényegre akarta valaki elkötelezni magát — fogadalommal kolostorba vonulni - mégis a körülményekben dolus által megtévesztették, akkor nyitva áll a lehetőség az illető számára, hogy áttérjen egy olyan kolostorba, ahol azok a körülmények valósulnak meg, amelyekre el akarta magát kötelezni. Más szavakkal a dolus causam dans érvényteleníti a rendbe való belépést, ha lényeget érint a megtévesztés (dolus substantialis). A dolus causam dans nem teszi érvénytelenné a kolostorba való belépést, ha a dolus csak a körülményekre vonatkozik {dolus accidentalis). 4. Dolus és error A dolus in spiritualibus elmélet meggyőző ereje korlátozott volt. A spiritualia területén sem szabad azonnal a dolus áldozatára ráfogni a bűnösséget vagy magát a bűnt a rosszul meghozott döntés miatt. Ugyanezen a területen az elkövetett dolust jogosan meg kell torolni - ha egy körültekintő ember dolosus ügyeskedések következtében tévedésbe került, amelynek folyományaként rossz döntést hozott — legyen az szerzetesi fogadalom vagy házasság. IV. Ince pápa munkálkodásának köszönhetően a kánonjog-tudomány készen állt arra, hogy számba vegye e területen a dolus és az error közti összefüggést, és hogy törvényben rögzítsék a megtévesztésnek az érintett szabad akaratát korlátozó összetevőit. A dolus in spiritualibus érvénytelenítő hatásának fenti elméletét a kánonjogászok többsége csak a XVII. században vetette el. IV. A DOLUS AZ 191 7-ES CIC -BEN 1. A dolózus ügyek elégtelen jogvédelme az 1917-es CIC-ben Minden jognak érdekeltnek kell lennie valamilyen módon abban, hogy a jóhiszemű cselekvőt egy nagyszabású tévedés következményeitől és a megtévesztés hatásaitól megvédje. 27 INNOCENTIUS IV, Apparatus, in X. 3,32,20, n. 4: „ si autem secus esset, scii. Quod teneretur aliquam religionem profiteri, tunc si contrarium dicerentur, ingrediens post ingressum non teneretur profiteri. Et plus dicimus, quia etam inredientibus diceret, vos debetis profiteri regulam beati Aug., sed bene poteritis comedere cames et in illa ecclesia essent constitutiones quod non comederent cames, bene possent comedere carnes, cum nec regula habeat, nec universalis constitutio, nec eis posset aliquod imputari. Cum igitur praedicta non voverit, nec ad ea teneantur de iure naturali, nec communi consuetudine; non ergo ad ea cogendi sunt, nisi essent in scandalum, in quo casu possent locum mutare.”
