Kánonjog 3. (2001)
TANULMÁNYOK - Vigh Annamária: A CIC 1098. kánonjának jogtörténeti előzményei
A CIC 1098. KÁNONJÁNAK JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEI 37 2. Dolus bonus - dolus malus A fenti megfontolások a dolus malusróX szólnak, mivel a Labeo-féle definíció erre vonatkozik. A római jog ismerte a dolus bonust, tehát különbséget tett dolus malus és dolus non talis között. Ulpianus Servius és Labeo definícióját ötvözi, és kommentárjában rámutat a dolus bonus és a dolus malus különbségtétel szükségességére.10 11 A dolus malus nem szóhalmozás. Dolus malus on azt értjük, ami a törvénnyel összeegyeztethetetlen, illetve magát azt a személyt, aki a törvény ellen vét. A dolus bonuson pedig a törvényben megengedett dolust értjük". A „bonus - malus" helyettesíthető „megengedő - tiltó”, vagy „konform - difform” szópárokkal. Amint ezt Ulpianus szövege mutatja, a maxime si adversus hostem latronemve quis machinetur mint dolus bonus értelmezhető. A római polgár akkor vált hostis publicusszá, ha meghatározott bűncselekményeket követett el, ebben az esetben elvesztette polgárjogát. A latro kifejezésen a római jog kalózt, utcai rablót ért, akik bűntetteik miatt ugyanúgy, mint a hostis publicus, törvényen kívülivé váltak. A legitim védelem a következő elvre épült: az erőszakot erőszakkal, a kárt kárral, a dolust dolusszal lehet kiegyenlíteni.12 A behálózás egy bizonyos felső határig nem számított törvénysértésnek, ebből következően dolus bonusnak számított.13 3. Dolus causam dans — dolus incidens Ami a dolust illeti, annak a kérdésnek a megválaszolása is igen fontos, hogy milyen módon befolyásolja a dolus a jogügylet megkötését. A dolusnak két természete között szokás különbséget tenni: a dolus causam dans és a dolus incidens között. Ez a terminológiai megkülönböztetés a glosszátorok munkájára vezethető vissza. A forrásokban található megkülönböztetés értelme nehezen bizonyítható, ha a kivételesen magas számú szövegforrásokat megvizsgáljuk14. A szerződés megkötését meghatározó dolust és annak hatásait állítsuk szembe azokkal a szerződésekkel, amelyek esetében csalásról beszélünk. Megállapíthatjuk, hogy két különböző jogi formuláról van szó, melyeknek alapvető megkülönböztetése nem múlhat önkényen15. Dolus causam dansróX beszélünk akkor, ha a dolus a cselekvő akaratát oly mértékben befolyásolja, hogy a cselekvő a befolyásolás hiánya esetén nem kötötte volna meg a szerződést. Dolus incidens lehet oka annak, hogy egy szerződést éppen a megadott körülmények között kötötték meg, 10 Ulpianus, D. 4,3,1,3: „Labeonis definitio vera est: Non fuit autem contentus praetor dolum dicere sed adiecit malum, quoniam veteres dolum etiam bonum dicebant et pro sollertia hoc nomen accipiebant, maxime si adversus hostem latronemve quis machinatur.” 11 D.19,2,22,3. 12 D. 1,1,3. 13 D.4,4,16,4: „...In pretio emptionis et venditionis naturaliter licere contahentibus se circumvenire.” 14 STEIDL, Die Theorie..., 77-78. 15 L. FREUNDLICH, Die gemeinrechtliche Lehre vom dolus causam dans und incidens, Greifswald 1903.
