Kánonjog 3. (2001)
JOGGYAKORLAT - Tanczik Balázs: Az ítéletek egybehangzóságának fogalma a Rota Romana újabb bíráskodásában
Joggyakorlat 107 Serrano 1989. június 2-ai ítéletében azt állítja, hogy a feltétel, a személy tulaj- donságának-képességének hiányossága, és a megtévesztés mint alapok, közeli viszonyban állnak162. így sokszor attól függően, hogy a bírók mit emelnek ki, egy adott esetben két bíróság egymásnak ellentmondó ítéletekre juthat. Amint a következő példa is jól szemlélteti, vannak egymással összeférhetetlen alapok. 1991. január 21-én hozott ítéletet a Rota turnusa Boccafola elnökletével abban az ügyben, melyben I. fokon Umuahia (Nigéria) bírósága ítélkezett163. A beterjesztett alapok szerint az alperes kezdettől kizárta a kizárólagosságot, a hűséget és a házassági hűségből fakadó kötelezettségeket, a felperesnő pedig kezdettől nem akart hozzámenni az alpereshez, csupán apja erőltette a házasságot, így ő teljes, a férfi pedig részleges színleléssel lépett a „házasságba”. Alapként állapították még meg az alperes ítélőképességének hiányát is. A felperes szimulációja pedig implikálta a kényszer és félelem esetét, melyet apja váltott ki belőle. Kompatibilisek-e a szimuláció és az ítélőképesség hiánya az adott esetben? Szabad-e ezeket egyformán lényegesként beterjeszteni, mint ahogy itt történt? Erre a kérdésre való tekintet nélkül az első fokú bíróság kimondta, hogy a házasság kezdettől való semmissége bebizonyosodott164. Ráadásul a Rota által bizonyítottnak talált kényszert és félelmet ez az ítélet meg sem említi. Boccafola turnusa elsőként a kompatibilitás kérdését találta tisztázandónak. Kimondta, hogy nem beszélhetünk ugyanazon személynél a házasság lényegi tulajdonságainak (pl. kizárólagosság) tudatos kizárásáról, és ugyanakkor az ítélőképesség hiányáról. Az ember (itt az alperes) csak akkor képes szimulálni, ha józan ítélőképességgel a szimulálás mellett dönt. Ezért a kizárólagosság kizárását világosan el kell különíteni a hűség kizárásától165. A Rota megerősítette az I. fokú ítéletet az alperes részleges és a felperes totális szimulációja alapján, de kifejezetten elvetette az ítélőképesség hiányát. Eszerint az I. fok helytelenül tekintette az ítélőképesség hiányát egyenértékűnek egy teljesen szándékos megtévesztéssel, azaz hogy az alperes meggazdagodási szándéka elhomályosította az értelmét. Annak alapján, hogy a pápa 1987 és 1988-as allokúcióiban az 1095. kánonban szereplő képtelenséget kizárólag súlyos pszichés betegséggel való összefüggésben értelmezte, a Rota megállapította, hogy ez a kettő egyszerre, ugyanazon körülmények között nem mondható ki166. Bár ez a két alap egyszerre nem állhat objective content of consent. Therefore, all defects of consent bear an intrinsic intrastructural and interfunctional relationship which is nor without its practical implications for use of multiple grounds in a marriage nullity case.” 162 Coram Serrano, 1989. VI. 2, in Monitor Ecclesiasticus 115 (1990) 236. 163 Coram Boccafola, 1941. I. 24, in SRR Dec 83 ( 1991 ) 49-53. 164 Coram Boccafola, 1941. I. 24, in SRR Dec 83 (1991) 49-50. 165 Coram Boccafola, 1941. 1. 24, in SRR Dec 83 (1991) 50: „Item, coordinata concordatio capitum tum simulationis partialis tum defectus discretionis iudicii ex parte ipsius viri conventi haud claritatem, sed potius confusionem, iuvat, eo quod positiva exclusio proprietatis essentialis (unitatis) et positiva exclusio ex parte viri conventi boni fidei, conciliari nequit cum eiusdem viri conventi defectu discretionis iudicii. Ratio est, qui est capax simulandi dici non potest eumdem laborare defectu discretionis iudicii. Quidquid sit, in dubio concordato optime distinguitur exclusio unitatis, quae confundi non debet cum exclusione boni fidei.” 166 Coram Boccafola, 1941. I. 24, in SRR Dec 83 (1991) 53: „Nam, cum ipsi Iudices
