Kánonjog 2. (2000)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: A házasság kánonjogi arculata a történelemben
A HÁZASSÁG KÁNONJOGI ARCULATA A TÖRTÉNELEMBEN 33 létező házasság ünnepélyessé (formálissá) tételéről (későbbi szóval solemnisatio) volt szó.52 Nyugaton 514-ben Hormisdas pápa előírja a házasság papi megáldását,53 de nem az érvényesség feltételeként. A papi áldás mint az érvényes házasságkötés feltétele először a bizánci császári törvényhozásban jelenik meg. Először mint a lehetséges formák egyike,54 később mint előnyben részesített forma,55 végül Bölcs Leó császár 907 előtt keletkezett 89. Novellájában mint a házasság érvényes megkötéséhez szükséges egyetlen forma.56 Ez a törvényhozás, mint látjuk, az Egyházi gyakorlatból kiindulva immár a házasság létesítéséhez szükséges formát vezetett be. A bizánci irodalom nem látott ellentétet a házassági beleegyezés (consensus) és az egyházi forma kritériuma között, hanem mindkettőt szükségesnek tartotta.57 A mai kánonjogi irodalom nem kis része azt állítja erről a világi jogszabályról, hogy a Bizánci Egyház rögtön kanonizálta azt. Később ugyanezt tette a szláv ortodoxia is.58 Tekintettel azonban arra, hogy az ókori Egyház tartózkodott a világi jogban elismert házasságok kánonilag érvénytelennek nyilvánításától - még ha nem is feltétlen csupán a világi hatalom súlyára tekintettel, hanem inkább azért, mert a kánoni érvénytelenség intézménye még nem bontakozott ki -, és megelégedett a szabálytalannak tartott házassági állapot helytelenítésével és Egyházi büntetésével, felmerül a kérdés, hogy e korra nézve nem anakronizmus-e a kanonizáció fogalmának használata a Bizánci Egyház magatartásának leírásához a császári törvénnyel kapcsolatban. II. A KORAI KÖZÉPKOR 1. A barbár királyságok A mondottak szerint a római jogi technikára és a keresztény erkölcsre alapuló házasságjog a római kor vége felé kezdett kibontakozni. A Római Birodalom bukása után Nyugaton kialakult különböző germán királyságokban a világi jog különböző volt. A házasság szabályozásának alapját az új országok törvényhozása és az egyházi zsinatok képezték. Egyes országokban más szabályok voltak érvényesek a germán eredetű népességre (leges barbarorum) és mások a római eredetű lakosságra (leges romanae barbarorum). A germán házassági szokások jelentősen befolyásolták a kor házasságjogát. A zsinatok nem adtak teljes és szerves tanítást a házasságról. Nagy Szent Gergely és Se52 Vő. L’Huillier 155. 53 PL 63, 525; TlBILETTI 2187. 54 Ecloga (ca. 741) 1, § 8. Már Iustinianus 74. és 117. Novellájában is szó van a házasságkötés lehetőségéről az Egyház védője (defensor) előtt valamely kápolnában (oratorium) 3-4 tanú jelenlétében (Nov. 74. 4. 1-2). Ez a szabály az első állami elismerése az érvényes házasság- kötésnek egyházi cselekmény révén. így a lelki elem kezd jogi jelentőséget nyerni. 55 Eisagoge (885/886), 16, § 1. 56 G. FERRARI, Diritto matrimoniale secondo le Novelle di Leone il Filosofo, in Byzantinische Zeitschrift 18 (1909) 159-175; L’HUILLIER 156-157; TOCANEL 26. 57 L’Huillier 157. 58 Vő. TOCANEL 30-36; L’HUILLIER 157-162.
