Kánonjog 2. (2000)
DÍSZDOKTOR-AVATÁS - Francisco Javier Egana: A Pápai Szent Gergely Egyetem rektorhelyettesének üdvözlete és megnyitóbeszéde
12 Francisco Javier Egana felelőssé teszik őt, a morális és jogrendnek szabadon alávetett embert, aki a Teremtővel tudatosan működik együtt a teremtett világ erőinek fejlesztésében és ellenőrzésében. Az egyetem ezen, „Alma Mater”, azaz az ifjúságot tápláló és nevelő anya jellegéből fakadó elsődleges feladatán túl, az egyetemnek intézményes elhivatottságból a tudományos kutatás is kötelessége, az emberi tudás minden területén. Természetesen minden karnak és intézetnek, amelyek az „Universitast” alkotják, a saját szakterületén kell tevékenykednie, hogy a kutatási területek ésszerű felosztása biztosan garantálja az igazságra vonatkozó, objektíve megalapozott kulturális és tudományos fejlődést. Mindig szükséges azonban, hogy a munkamegosztás, vagy az úgynevezett specializálódások ne vezessenek a valóság „élveboncolásához” az egység rovására, különösen azon tudományokban, amelyek természetüknél fogva követelik az egyes ismeretek szintézisét ahhoz hogy összefüggő és következetes rendszert hozhassanak létre. Minden olyan tudomány ebbe a kategóriába tartozik, amelyeknél a tanulmányozás tárgya az ember, valamennyi dimenziójában és kapcsolatrendszerében. Hogy az egyetem teljesíteni tudja ezen összetett feladatot, intézményesen rendelkeznie kell a kutatási szabadsággal, ami azt jelenti, hogy nem válhat eszközzé más, nem tudományos célok szolgálatára. A kutatás végzői pedig, szakmai kötelezettségből az igazság őszinte keresésére kötelezettek, azzal a bizonyossággal, hogy az emberi tudás egyetlen területén sem létezhet valódi tudomány, ha nem az igazságra alapozott. Ezek a feladatok minden intézmény számára közösek, amelyik kiérdemli az egyetem nevet. A katolikus egyetem nem képez kivételt, és ebbe az általános keretbe illeszkedik. Következésképpen ugyanazokkal az erkölcsi, morális és tudományos feladatokkal szembesül, mint a többi egyetem, legyen szó akár közvetlenül az állam által alapított és tőle függő, akár nem állami kezdeményezésű vallás-felekezeti jellegű vagy ilyen jelleg nélküli egyetemekről. A katolikus egyetemnek arra kell törekednie, hogy saját erőit egyesítse az adott ország ösz- szes többi egyetemének erőfeszítésével, hogy egészséges, kiegyensúlyozott, művelt, szakmailag jól felkészített, kötelességtudó ifjúságot neveljenek, amely erős jellemmel rendelkezik az élet nehézségeinek a leküzdésére, hogy ily módon biztosítsa a társadalom jövőjét annak minden dimenziójában: családi, szociális, politikai, gazdasági stb. viszonylatban. Ezen túl, mint egyetem köteles lehetőségeihez képest hozzájárulni a tudomány és a kultúra fejlődéséhez, a kutatásnak való intézményes elkötelezettség révén és igazi kutatók kinevelésével, akik képesek az emberi tudás különböző területeinek, és általában mindannak a fejlesztésére ami felemeli és méltósággal ruházza fel az embert. A katolikus egyetem ugyanakkor rendelkezik egy olyan saját identitással amit mindig meg kell őriznie. Megőrizve minden egyetem saját feladatait (ami a hallgatók nevelése és az igazság őszinte és szabad kutatása az emberi tudás valamennyi területén), a katolikus egyetem a pluralista társadalomban egy olyan intézményes programot nyújt az állampolgároknak, amely szerint a művelést és a kutatást a katolikus hit perspektívájába kell beilleszteni. Abból a feltételezésből indul ki, hogy kultúra és hit két olyan érték, melyek nincsenek ellentétben egymással, hanem egymáshoz kapcsolódnak és kiegészítik egymást az ember mint
