Kánonjog 2. (2000)
KÖZLEMÉNYEK - II. János Pál pápa motu proprio kiadott apostoli levele: A püspöki konferenciák teológiai és jogi természetéről
106 Közlemények gyéspüspök tagok közül választható.67 Ami a segédpüspököket és a püspöki konferencia többi püspök tagját illeti, a konferencia statútumai határozzák meg, hogy szavazatuk döntő vagy csak tanácsadó jellegű-e.68 E tekintetben figyelembe kell venni a a megyéspüspökök illetve a segéd és címzetes Püspökök arányát, nehogy ez utóbbiak esetleges többsége határozza meg a megyéspüspökök lelkipásztori kormányzását. Tanácsosnak látszik, hogy a Püspöki Konferenciák statútumai biztosítsák a nyugdíjba vonult Püspökök jelenlétét tanácsadó szavazati joggal. Külön gondot fordítsanak arra, hogy ha olyan kérdés kerül elő, amelynek egy nyugdíjba vonult püspök kiváló szakértője, az illetékes bizottságban kapjon helyet. Tekintettel a Püspöki Konferencia természetére egy tag konferencián való részvétele nem delegálható. 18. Minden Püspöki Konferenciának önmaga által kidolgozott statútumai vannak. E statútumokat föl kell terjeszteni az Apostoli Székhez felülvizsgálatra (recognitio-ra). A statútumokban „egyebek mellett szabályozzák a konferencia teljes üléseinek megtartását, gondoskodjanak a konferencia állandó püspöki tanácsáról és általános titkárságáról, valamint más olyan hivatalokról és bizottságokról, melyek a Konferencia megítélése szerint céljának megvalósítását hatékonyan elősegítik.69 A célok elérése viszont megkívánja hogy a teljes ölések között dolgozó hivatalok és bizottságok ne váljanak bürokratikussá. Nem szabad megfeledkezni arról a lényeges szempontról, hogy a Püspöki Konferenciák bizottságaikkal és hivatalaikkal együtt a püspököket segítik és nem helyettesítik. 19. A Püspöki Konferencia hatalma és feladatköre szoros kapcsolatban áll a megyéspüspök és a vele egyenrangú egyházi elöljáró hatalmával és feladatkörével. A Püspökök „Isten helyett állnak a nyáj élén, melynek mint tanítómesterek, az istentisztelet papjai és a kormányzás szolgái, pásztorai... isteni intézkedés folytán léptek az apostolok helyébe mint az Egyház pásztorai”,70 és ’’kormányozzák a rájuk bízott részegyházakat, mégpedig nemcsak tanáccsal, meggyőzéssel és jó példával, hanem tekintéllyel és szent hatalommal is... Ez a hatalom, melyet személyesen gyakorolnak Krisztus nevében, saját, rendes és közvetlen hatalom...”71 Gyakorlását az Egyház legfőbb hatalma szabályozza, s ez az egyetemes Egyház és a részegyháza kapcsolatának szükségszerű következménye, mert részegyház csak úgy létezhet mint Isten népének része, „melyben az egyetlen katolikus Egyház valóságosan jelen van és tevékenykedik”.72 Ugyanis „a Római Püspök primátusa és a Püspöki Kollégium az egyetemes Egyház sajátos elemei, nem az egyházak részlegességéből eredően, de mégis minden részegyházban benne rejlő módon.”73 Az ilyen szabályozás részeként a püspök szent hatalma az Egyház és a hívek érdekében bizonyos határok között 67 Vö. Kódexértelmező Pápai Bizottság: Válasz az Utrum Episcopus Auxiliaris kérdésre (1988. V. 23.): AAS 81(198) 388. 68 Vö. CIC 454. 2. § 69 CIC 451. 70 LG 20 71 LG 27. 72 CD 11; vö. CIC 368. 73 Vö. Hittani Kongregáció: Communionis notio levele (1992. V. 28),13: AAS 85(1993)846.
