Kánonjog 1. (1999)

TANULMÁNYOK - Schanda Balázs: Világi jog az egyházjogban - egyházi jog a világi jogban?

VILÁGI JOG AZ EGYHÁZJOGBAN - EGYHÁZJOG A VILÁGI JOGBAN?

81

désének alkotmányi tétele9 "nem jelenti azt, hogy az állam az egyházak sajátosságaira ne lehetne tekintettel"10 11. A szekuláris állam maga nem illetékes a hitbéli dolgok kérdésében - a vallási közösségek önmeghatározására van utalva. A vallásszabadságot csak úgy tudja biztosítani, hogy autonómiát biztosít a vallási közösségeknek. így az Egyház illetékessége saját belügyei tekintetében kizárólagos - és maga határozza meg azon kérdések körét is, melyekben illetékesnek tartja magát. Ugyanakkor a jogrendszer legkülönbözőbb területein vannak olyan, az Egyházat érintő kérdések, melyekre kiterjed az állam szabályozási igénye, azonban az állam -éppen az Egyház autonómiája folytán- a tartalmi szabályozástól tartózkodik. így az állami jog bizonyos kérdésekben utal az egyházak, felekezetek, vallási közösségek saját jogára, belső szabályaira, egyes meghatározott kérdésekben a belső egyházi normák alkalmazását írja elő saját szervei számára. Elismerve az egyházi szabályokat, a világi jogalkalmazó is kerülhet olyan helyzetbe, hogy egyházi jogot kell alkalmaznia, adott esetben az egyházi norma belső, egyházi értelmezésére, az egyházi joggyakorlatra is figyelemmel kell lennie. Ezen esetben tehát nem adhat saját értelmezést az egyházjognak, hanem az egyházi bíróságok és az egyházi közigazgatás jogértelmezésére van utalva, azaz az egyházjog értelmezése során az egyházjog által megszabott értelmezési szabályokhoz kell tartania magát. Ennek során gyakorlati nehézségeket okozhat az, hogy az állami és az egyházi jogrendszer terminológiája nem azonos, azaz az állam semleges jogi meghatározásokkal közelíti meg az Egyház belső valóságát, melyekkel esetenként csak nehezen hozható összhangba.

Az egyházi jog állami alkalmazásának legfontosabb példája, hogy az állam jogi személyként elismeri az egyház azon "önálló képviseleti szervvel rendelkező szervezeti egységeit", melyeket az egyház belső törvénye ("alapszabálya") annak tekint". E szabály alapján élveznek jogi személyiséget Magyarországon például az egyházmegyék és a plébániák. Az egyház "vallásos célra létesülő önálló szervezeteit" (pl.: a szerzetesrendeket) képviselőjük bejelentésére a bíróság nyilvántartásba veszi és ezzel nyernek jogi személyiséget az állami jog szerint. A bejelentéshez csatolni kell az egyházi hatóság nyilatkozatát arról, hogy az adott szervezet "az egyház szabálya szerint megalakult és az egyház szabályai szerint működik."12

Az adójog és a társadalombiztosítási jog használja az "egyházi személy” kifejezést13. Nyilvánvalóan e körbe tartoznak a klerikusok és a megszentelt élet intézményének tagjai, akik sajátos, "egyházi munkaviszonyban" állnak14. Nem tartoznak azonban ide az egyházi jogi személyek világi alkalmazottai, például

9 Alkotmány 60. § (3)

10 8/1993. (II. 27.) AB hat., ABU 1993, 103.

11 1990. évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról (Lvtv.), 9. § (2) b).

12 Lvtv. 13. §(2)-(3).

13 Ld. 1995. évi CXV1I. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.) 3. § 40. pontja szerint a törvény alkalmazásában "egyházi személy az, akit az egyház belső törvényeiben és szabályzataiban annak minősít.".

14 Erdő P. - Schanda B., Egyház és váltás a mai magyar jogban, Budapest, 1993, 78.