Kánonjog 1. (1999)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: Az anyagi javak hierarchiája a hatályos egyházi jog tükrében
AZ ANYAGI JAVAK HIERARCHIÁJA A HATÁLYOS EGYHÁZI JOG TÜKRÉBEN 77 II. 7. Az egyetemes Egyház javai30 Az egyetemes egyház szintén, isteni rendelés folytán erkölcsi személy jelleggel bír. Ennek valósága az alapja az egyes hivatalos és nem hivatalos jogi személyek létének. Részesíti az egyes jogi személyeket a maga sajátos küldetésében, a javakhoz való született jogban, éspedig a jogrend rendelkezései által. Nem áll szemben a többi jogi személlyel szemben, mint a leghatalmasabb jogi személy, sőt mint ilyennek nincsenek is javai, hanem de facto csakis a hivatalos jogi személyek, valamint a Szentszék javai képezik az egyházi javakat. III. ÖSSZEFOGLALÁS, ÉRTÉKELÉS Az anyagi javak is részesednek az egyház küldetésében, de különböző mértékben. Ezt a mértéket próbáltuk felvázolni a hatályos jog segítségével. A következőképp összegezhető az anyagi javak hierarchiája az egyházban. 1. A törvényhozó nem a cél szempontjából, hanem a hovatartozás, a tulajdon szempontjából definiálta az un. egyházi javakat. Mindazonáltal nem törölte az egyházi cél szolgálatában levő javak egyházi jellegét, dimenzióját. 2. Ennek következtében a fenti rangsor egyie inkább sajátos és kifejezett egyházi célok és az ezt kifejező tulajdon felé mutat. 3. Minél közelebb állnak bizonyos javak az un. egyházi javak kategóriájához, annál inkább csökken a világi törvények hatósugara, s növekszik a kánoni normatíva érvényesülése. A maga teljességében és kizárólagosságában csakis a hivatalos jogi személyek javaival, vagyis az egyházi javakkal kapcsolatban érvényesül. A következő fokozatait különíthetjük el az egyház illetékességének: a, A természetes személyek javai feletti rendelkezés kizárása mellett e javak célszerű és az egyház szellemében történő felhasználására felszólító, kötelező előírások. b, Felügyeleti jog az összes kegyes célra történt adományok felett, c, Szűkített felügyeleti jog a magántársuiások javai felett (szabályzat átvizsgálása, a célokra fordítás ellenőrzése), d, Az előbbi felügyeleti jogkör bővül a magán jogi személyek esetében a szabályzat jóváhagyásának előírásával, e, Teljes felügyeleti, sőt koimányzati jogkör, melyet a Kódex V. könyve az egyetemes jog szintjén tartalmaz. 4. A törvényhozó megkülönbözteti a magánkezdeményezésből fakadó egyházi tevékenységet a hivatalostól, tehát a hierarchiától eredőtől, amikor azt jelenti ki, hogy csakis a hivatalos egyházi jogi személyek tevékenykednek az egyház nevében. Az egyház mindennapi életében ugyanolyan gyakorlati jelentősége lehet egy magánkezdeményezésből fakadó apostoli munkának, mint valamely hasonló hivatalos cselekvésnek. A fenti különbségtétel a javaknak inkább a jogi jelentőségét, pontos hovatartozását jelöli meg. E különbségtétel alapja a közjó és a közérdek közötti különbség. Az előbbire minden krisztushívő kötelezett a maga módján, míg a közérdeket az illetékes egyházi hatóságnak kötelessége szolgálni. Az előbbi talán jobban tekint a lelkek üdvösségére, az utóbbi pedig a közösség üdvére. Ismételten ki kell jelenteni, hogy a salus animarum és a salus 30 De Paolis, / beni (vő. 3. jegyzet), 25-27, 70-72. C. Corral, Chiesa cattolica, in Nuovo dizionario (vö. 9. jegyzet), 160-169.
