Kánonjog 1. (1999)
TANULMÁNYOK - Szabó Péter: Sajátjogú egyháztagság a hatályos jog szerint (CIC 111-112. és CCEO 29-39. kk.)
40 Szabó Péter esetenként hozott, gyermekeik eltérő sajátjogú egyházhoz való tartozását eredményező döntése legalábbis érvényes.25 11.1.2 Tizennegyedik évüket betöltött személyek A keresztség tizennégy éves kor után történő vétele esetén -hacsak az Apostoli Szentszék által hozható részleges törvény másként nem rendelkezik- a keresztelendő szülei státuszától függetlenül, szabadon választhatja meg, hogy melyik sajátjogú egyházhoz kíván csatlakozni.26 (A kodifikáció során az a többszöri javaslat is elutasításra talált, hogy a szabad választás lehetőségét -többek között az egyes iszlám országokban máig érvényben levő, keresztény közösségekre vonatkozó speciális jogrendekkel, az úgynevezett “személyi statútumokkal” való összhang érdekében- a felnőtt korhoz kössék.27) Egyes kommentárok problémaként vetik fel, hogy ilyen esetben a választási szabadság vajon teljes mértékű-e. így például egy Magyarországon élő, latin szülőktől származó személy, ha tizennégy éves kora után veszi fel a keresztséget kérheti-e, hogy például a szír vagy a kopt katolikus egyház tagjának jegyezzék be, vagypedig csak azon egyházak között választhat, amelyek az adott területen ténylegesen képviseltetve vannak, s így a keresztséget a választásnak megfelelő szertartás szerint tudják kiszolgáltatni? A keleti kánon szövege első olvasatra azt sugallja, hogy ilyen esetben a keresztség szertartásának mégis szerepe volna a hovatartozás meghatározásában.28 Tekintettel azonban egyrészt arra, hogy a kánon maga nem tartalmaz érvényességi feltételt kikötő záradékot, másrészt pedig arra, hogy a kodifikáció menetéből is nyilvánvaló, hogy a keresztség ceremóniájának önmagában nincs meghatározó jellege a hovatartozásra, s a rítusszerzésnek cselekményének lényegi elemét sem képezi, a keresztelkedő választási szabadságát teljes körűnek kell tekintenünk.29 (Egy ilyen jellegű kérésnek olykor speciális indokai is lehetnek: az adott kultúrkör beható ismerete, a keresztény hit ezen keresztül történő elfogadása, a szülők vagy ősök státusza pl. külföldön tanuló diák esetén. Ezen vagy hasonló körülmények ugyanakkor né25 Vö. Erdő, A szentségi jog (vö. 10. jegyzet), 140-141; hasonló értelemben: H. PREE, «Ad can. 111», in Münsterischer Kommentar zum Codex luris Canonici, K. LÜDICKE, (Hrsg.), Essen 1985ss, IV, 111/8. 26 CCEO 30. kán. (A hatályos jog tehát némi eltérést tartalmaz a szabad választás lehetőségének korhatárát illetően is. A választás lehetősége a régi jog szerint is a serdülőkorhoz kötődött. Ez viszont a leányok esetében tizenkét éves kortól volt számítandó; lásd: CS 17. kán. 2. §). 27 Vö. Nuntia 22 (1986) 30; Nuntia 28 (1989) 23. 28 CCEO can. 30 — ... libere potest seligere quamcumque Ecclesiam sui iuris, cui per baptismum in eadem susceptum ascribitur... (= bármely sajátjogú egyházat szabadon választhatja, amelyhez a keresztséget ugyanabban véve csatlakozik)... szemben a latin megfogalmazással: ...quo in casu ipse ad eam Ecclesiam pertinet quam elegerit (= amely esetben ahhoz az egyházhoz tartozik, amelyet választott)'. CIC 111. kán. 2. § b. 29 Ilyen értelmű állásfoglaláshoz lásd pl. PREE, ad can. 111, in Münsterischer Kommentar (vö. 25. jegyzet), 111/8; M. ThÉriault, Canonical Questions Brought about by the Presence of Eastern Catholics in Latin Areas in the Light of the «Codex Canonum Ecclesiarum Orientalium»', in Ius Ecclesiae 3 (1991) 208-209.
