Hittudományi Folyóirat 24. (1913)

Dr. Pataky Arnold: «Állag, személy, természet» a christologiai vitákban

90

DR. PATAKY ARNOLD

latában, jellemzően megmutatja a 111. században alexandriai szent Dénes esete. Orthodox ember, sőt az egyház szentje ; és mégis a sabellianismus ellen annyira hangsúlyozza, hogy az Atya és a Fiú külön személyek, hogy a Fiút ποίημα καί γενητόν-nak mondja (teremtmény, aki lett), ki nem létezett előbb, mintsem lett volna (ώς ποίημα ών ούκ rjv πριν γένηται, szent Athanáz: Epistola de sententiis Dionysii, 4.). Mióta azonban I. szent Dénes pápa téves kifejezéseire figyelmez- tette, folyton azon volt, hogy szavait helyreigazítsa;, ki- mondja, hogy soha nem volt idő, melyben Isten ne lett volna egyszersmind atya, hogy a Fiú is örök, mint az örök világosság visszfénye (u. o. 15.). A ομοούσιος szót szándéko- san kerüli, mert a Szentírásban nem olvasta; de lényegileg ugyanazt mondja, amit később az 1. niceai zsinat hitvallásba foglalt.

Szent Hippolytus is μία δύναμις-ról beszél Istennél, de oly értelemben, hogy a Fiú és a Szentlélek csak Istennek ereje; a Fiú ετερος mint az Atya. Isten a Lógósnak szemé- lyes istenséget adott, de ezt megadhatta volna egy ember- nek is. (Philos. X. 33.)

Akikről eddig beszéltünk, mind az arianismus kora előtt és részben a trinitárius viták idején éltek s azért inkább arról a viszonyról szólnak, amely a három isteni személy között van; hogy Jézus Krisztus istensége és em- bersége milyen viszonyban vannak egymással, arról főleg az arianismus óta esik sok szó.

Alexandriai Alexander első encyklikájában rendkívül erősen hangsúlyozza a lényegbeli egységet Atya és Fiú között. A Fiút az Atya nem teremtette, hanem nemzette (γεγέννηται), kezdet nélkül; természet szerint (φύσει) fia Isten- nek, nem örökbefogadás által. Az Atya és Fiú két személy ugyan (τάς τη ύποστάσει δύο φύσεις), de a Fiú az Atyának legtökéletesebb visszfénye. (I. 9.) Alexander tehát a φύσις szó a személyt megjelölésére is használja, de világosabban körülírja.

Arius tana voltaképen szükségszerű következménye Sabellius tanításának. Szerinte a Logos «άλλότριος μέν καί