Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Schütz Antal: Az Isten-bizonyítás logikája
AZ isten-bizonyítás logikája 565 magának létesítő oka, mert akkor saját magánál előbb kellene lennie. A létesítő okok során lehetetlen a végtelenbe menni, mert a rendezett okok során minden első a közben- sőnek és ez ismét a végsőnek oka és így, ha első ok nincs, nincs végső okozat. Ha az okok során végtelenbe lehetne menni, nem volna első ok, de akkor nem volna végső eredmény sem. Tehát van első ok és ezt mindnyájan Isten- nek hívják. E következtetés logikai fölépítése teljesen olyan, mint az előző; éltető ereje maga az oksági elv legelső és alap- vető tartalmában (1. V. fej.), amelynek érvényességéhez nem férhet szó. Nem nehéz továbbá a VI. fejezetben mondottak után a második syllogismus felső tételét nyilvánvalóvá tenni: Az okok során csakugyan el kell jutni egy végsőig. Az indokolás egész súlya tehát a mai természettudomány színe előtt az első syllogismus alsó tételén van, hogy t. i. van létesítő okok rendje. Ugyanis az anyag megmaradásá- nak elve, az ősatom gondolata az anyagi világra nézve nem csekély tudományos támaszt adott annak a látszatnak, hogy semmi sem vesz és semmi sem lesz, hogy keletkezések és múlások, legalább Aristoteles értelmében vett gyökeres létesülések és múlások (mutationes substantiales, generatio et corruptio) voltaképen nincsenek. Újabban sokan pár- huzamot keresnek az anyag és energia állandóságának elve közt és tudjuk, Haeckel az ő monismusának alaptételévé teszi a tőle substancia-törvénynek nevezett tételt: anyag és energia mindig volt és mindig lesz, tehát nem kell okát keresni. Ezzel szemben mindenesetre lehet mindenekelőtt arra hivatkozni, hogy legalább új formák támadnak; s e változás maga és a változásokon uralkodó törvényszerűség követel elégséges okot. Ez a szempont azonban már nyilván más gondolatmenet területére visz. Ha szent Tamás második érvének logikai önállóságát fönn akarjuk tartani, nem kerül- hetjük el annak a tételnek a bizonyítását, hogy van létesítő- okok rendje. Itt több fokozat kínálkozik, amelyeket azért is érdemes betartani, mert a mai tudományos köztudat értéke
