Hittudományi Folyóirat 24. (1913)

Dr. Schütz Antal: Az Isten-bizonyítás logikája

546

SCHUTZ ANTAL DR.

Hogy minden kezdődő létnek van kezdője, ez az okság- nak egy külön alkalmazása, tehát azzal együtt áll vagy dől; ez most nem jön szóba. A jelentős kérdés itt az, hogy lehet kétségbevonhatatlanul kimutatni, hogy csakugyan van kezdődő lét? Hisz’ ma csak úgy, mint hajdan — külö- nősen természetvizsgálókban — él az a kiirthatatlan hiedelem, hogy «semmi sem vesz, semmi sem lesz».

Első tekintetre mi sem látszik könnyebbnek, mint a kezdődő létet kimutatni: egy fellobbanó tűz, egy nyíló virág, csírázó növény, új ember... Azonban már némi nehézséget okoz megállapítani, hol végződik egy előző s höl kezdődik egy új létező. Még nehezebb épen a mai természetismeret alapján megmutatni, hogy valahol igazán egészen új, kéz- dődő lét van. Az észleletünknek hozzáférhető változásoknak minden tagja ugyanis anyagváltozásokkal kapcsolatos, még az ember keletkezése is. Az anyagvilágban pedig a tömeg és az energia megmaradásának törvénye uralkodik.1 Úgy tetszik tehát, hogy a kezdődő lét nem lehet egyéb, mint új formáknak, még pedig nem is az aristotelesi értelemben vett substantia-alkotó formáknak (formae substantiales) meg- jelenése; az új lények újsága mintha abban állna, hogy a változások közepeit állandó tömeg- és energia-mennyiségek új vonatkozásokba lépnek; az újság csak formákra, vagyis törvényszerűségek egységes halmazaira szorítkozik. Már pedig itt egy új kategóriával állunk szemben: a törvény- szerűségek, gondolatok kategóriáival. Ezek pedig kigondoló értelemmel állnak okozati összefüggésben, nem úgy, mint a kezdődő lét, amely egyszerűen létesítő tetterőre utal, mint okra.

Ha tehát a keresztény bölcselő kezdődő létből akar absolut kezdőre következtetni, mindenekelőtt kötelessége igazolni, hogy vannak egyáltalán kezdetek a formae substan- tiales értelmében. S ez a föladat az emberi lélekre nézve megoldottnak tekinthető;2 az életelv, a növényi, állati lélek

1 Hogy a bizonyosság mily fokával, azt megmutatta a szerző két értekezésében : Energetika és bölcselet (1908), Az anyag mivoltáról (1911).

2 A keresztény gondolkodóknak ezirányú eredményeit jól össze-