Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről
A KÖZÉPKOR KERESZTÉNY BÖLCSELETÉRŐL 525 a középkor befejezője, Jean de Meung ellenben egy új idő- nek előkészítője. Dante művész, Jean de Meung ébresztő, agitációs lélek. A művészet örök, a lázítás ideig-óráig tartó. Azért él Dante még máig is, míg Jean de Meung nevét csak az irodalomtörténet őrzi. VIII. A középkori gondolkodás hatása a középkor művészetére. Az emberi szellem alkotásai mind összetartoznak, egy- mással bensőleg összefüggnek. A kezdetleges életnek kezdet- leges a lelki világa; egyszerű a dala, a zenéje, a természet- látása; egyszerűek a vágyai a reményei; igénytelen a lakása a bútora, a ruházkodása. De a lélek gazdagodása, magára- ébredése, kivirágzása új életet, szebb világot, tökéletesebb alkotásokat, kifinomult igényeket szül és irodalomban, művészetben, bölcseletben a maga kivirágzását éli át. Nem lehet az ember életében semmit elkülöníteni. A szellemi életet a szellem összes alkotásában kell meg- érezni. Az irodalom, a bölcselet és a művészet; a tudomány, a társadalmi és a gazdagsági élet; a politikai és az emberi szabadságok, jogok és kötelességek mind összefutnak a lélekben, a lélek mélységeiben, ahová mi egészen soha be nem látunk, csak úgy, amint a növény nem szemlélheti a maga gyökerét, bár egész létének és virágzásának az alapja. Ezen alapgondolatból kell a középkor művészetét is szemlélnünk. Meg kell látnunk, mily elemeket vitt be a keresztény lélek a művészetekbe ? Mikép ért és fejlődött az a keresztény művészi lélek a szellemi haladással párhuza- mosan? Mikép fejezte ki reményeit, hitét vallásos szemlé- letelnek színes képeiben ? Mikor a klasszikus művészetért rajongó író áttér a kereszténység művészetének jellemzésére, fájdalmasan föl- sóhajt, hogy meghalt a nagy Pán! Hát igen! Az ember kinőtt a természet köréből. Érezte, hogy erői fölényesebbek a természet erőinél; hivatása túllépi a tér- mészet múló életét, célja pedig önönmagán is kívül esik.
