Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Erdőssy Gyula S. J.: Az I. és II. század eretnekeinek tanuskodása evangéliumaink hitelessége mellett
EVANGÉLIUMAINK HITELESSÉGE 511 2. §. Szent Péter második evangéliumának tanúskodása. Az I. r., III. fej.,5. §.-ban már megemlékeztünk ez apokryph evangéliumról, mely eredetileg, úgy látszik, 64 lapból állott, melyekből azonban már csak 32 lap áll rendelkezésünkre. A kézirat a görög szövegnek kopt fordítása. Az apó- kryph eredeti nem készülhetett 160 után; lásd I. rész, III. fej., 5.§. A megőrzött lapok az Úr Jézusnak tanítványaival foly- tatott beszélgetéseit tartalmazzák. A kézirat szerzője, mint Schmidt Károly mondja, a föltámadás történetét a mi evan- géliumainkból mozaikszerűen állította össze («mosaikartig zusammengearbeitet»), következőleg szent János evangé- liumát is használta. (Schmidt: Eine bisher unbekannte alt- christliche Schrift in koptischer Sprache. Sitzungsberichte der königl. preuss. Akademie der Wissenschaften zu Berlin. Jahrgang 1895. Zweiter Halbband, 705—711.) IV. V. IV. fejezet. A Montanisták tanúskodása. Tertullián tanúskodását lásd I. rész, V. fej. V. fejezet. Celsus tanúskodása. Celsus ismerte a mi negyedik evangéliumunkat. Ez kitűnik azon ellenvetésekből, melyeket Celsus zsidaja tesz a keresztényeknek. így pl.: Origen. Contra Celsum, 2, 31. (M. Patr. Gr. 11, 852.): «Ezek után a keresztényeknek szemükre veti, ,hogy hamis okoskodásaikkal Isten Fiáról azt állítják, hogy Istennek saját Igéje‘, és azt hiszi, hogy vádjának új erőt kölcsönöz, midőn azt állítja, hogy mi ,ama tiszta és szent Ige helyett, melyet Isten Fiának tartunk, a legmegvetettebb, megosto- rozott és keresztrefeszített embert mutatjuk be‘». V. ö. Ján. 1, 1.: «Kezdetben vala az Ige, és az Ige Istennél vala, és Isten vala az Ige». Origen, i. m. 2, 36: «És az a vér, úgymond azután
