Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Martin Aurél: Philo allegorikus Szentírás-magyarázata
PHILO ALLEGORIKUS SZENTIRÁSMAGYARÁZATA 47 mélyeket bizonyos erények vagy bűnök képviselőjének. Az allegorikus jelentmény megtalálásának másik gyakori eszköze a dolgok és számok szimbolikája. Személyek, élő és élettelen tárgyak, valamint a számok Philo szerint más dolgok, főleg lelki állapotok és erők jelképei. A férfi jel- képe az értelemnek, az asszony az érzékiségnek, mert úgy mondja: Femineum genus materiale est, vitiosum, corpo- reum et sensibile. Fiúgyermek születése erénygyakorlatot, leány nemzése bűnt jelképez. Az állatok alsóbbrendű lelki- tevékenységek jelképei. A nap jelképezi Istent, a tenger a szenvedélyektől háborgó lelkületet. Hasonlókép jelképes értelmük van a számoknak. Az egyes szám jelenti Istent. A kettő, mint ellentéte az egynek, jelenti a földet. A hármas szám jelenti az embernek három tehetségét: az érzést, be- szédet és értelmet. Philo ezen szabályai, mint az idézett példák is mutat- ják, igen gyakran arra szolgálnak, hogy a szövegből oly értelmet magyarázzanak ki, melyre az értelmezőnek épen szűk- sége volt, de azt is igazolják az ismertetett szabályok, hogy általában és pedig nevezetesen a törvények értelme- zésében és a történeti elbeszélések lényegének magyaráza- tában Philo ragaszkodott a szószerinti jelentményhez is, az allegorizálásban pedig a következetes értelmezés szabályait felállította és igen gyakran követte. Nála az allegorikus jelentmény úgy fonódott a szószerinti értelmezés köré, mint a borostyán a fatörzsre s ha gyakran túburjánzott is, mégis a szilárd törzsre tapadt. A palesztinai rabbinikus zsidóság Philonak allegorikus és a görög szellemnek tért nyitó szentírásmagyarázatában veszélyt látott a gyakorlati zsidó jámborságra. A Róma ellen viselt nagy háború, a fellángoló fanatizmus a zsidók elzár- kozottságát növelték, és a diaszpórában élő zsidók is meg- hajoltak a palesztinai rabbiknak minden idegen szellemi behatást távoltartó s vele meg nem alkuvó irányzata előtt. A két legnagyobb zsidó hellenista író műveit, Philo és Josephus iratait, bár ki nem közösítették, mint a Septua- ginta fordítást, mégis elhallgatással sújtották. A talmudikus
