Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről
406 DR. TRIKÁL JÓZSEF A misztika is szemléletekben, szimbólumokban, képekben beszél. Ami a lélek «fenekén» történik, ami az elragadtatá- sok megszentelő óráiban végbemegy, az szent Pál és szent Teréz szerint szavakba nem foglalható, az csak érezhető és szemléletbe róható. És ki tudja, kik nyújtottak többet az emberiség vallá- sós szükségleteinek,az intellektuálisták-e, vagy a misztikusok? Tény azonban az, hogy mikor a nominalizmus a skolasztika alapjait döngette, a hitet és a benső vallásosságot a miszti- kusok őrizték. És a középkor utolsó nagy alakja és egy új világ- szemléletnek úttörője, Nicolaus Kues is, bármily gazdag volt is mathematikai és természettudományos műveltsége, a docta ignorantia álláspontjára helyezkedett és a Végtelen felé vágyódó lelke szent Bonaventura és Eckehart szemlé- leteteiben, gondolataiban pihent meg, mert úgy érezte, hogy a nagy konjekturák és ellentétek csak a szív kate- góriáival megedzett Istenben oldódnak meg. Ő a coinci- dentia oppositorum. Nicolaus Kues tanította a földnek is a mozgását; a mozgás általános törvényei alul a föld sem lehet kivétel; ez is csak egy a csillagok közül. Ez a csillagászati szemlélet átalakította az arisztoteleszi világszemléletet és egy sokkal magasabbnak és termékenyebbnek vetette meg alapját. Nicolaus Cusanus volt az utolsó nominalista a középkor nominalizmusának történetében. Budapest. Dr. Trikál József. (Vége következik.)
