Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről
A KÖZÉPKOR KERESZTÉNY BÖLCSELETÉRŐL 397 teremtett dolgok csak az isteni eszmék testi alakjai. Az ordo idearummal párhuzamosan halad az ordo rerum. Ami tehát eszmeileg létezik, annak a valóságban is kell léteznie· A fajok és a nemek tehát valóságok. A hit tartalma Isten gondolatai, amelyeket ő az értelembe ojtott. A hit elvei pedig magasabb rangúak, mint sok küzködéssel kiszőtt emberi igazságaink. Az arisztotelizmusnak nyoma veszett. Abálard ugyan ismerte Arisztotelésznek egyes nézeteit, de Abálard letörött és vele együtt az empirikus irányzat is. De az emberi szellem, ha erős akar maradni, kénytelen a földre ismét leszállni. Erre az időpontra várt az arisztotelizmus. A XIII. században, a középkor fényes időszakában a keresztény szellem eléri delelőjét, fejlődésének legmagasabb pontját. A világlátás, a görög és az arabs művelődéssel való közvetetlen érintkezés, az értelmi és gazdasági erő- feszítés, a politikai, társadalmi, természettudományos érdek- lődés minden irányban kifejlesztették a középkori ember lelkét és széles látómező, a művelődésnek és a jólétnek nagy szeretete jellemzik őt. Elsimultak már azok a szenvedélyek, amelyek a görög és római világ nagy írói ellen fölzúdultak és ezek átmentek a kö- zépkori ember gondolatvilágába. Az arisztoteleszi tanok, me- lyek előbb, a nominalizmus idejében, sensualizmussal és anyagelvű fölfogással ijesztettek, lassan belépnek a bölcseleti gondolkodásba. A túlzó idealizmust fölváltja a mérsékelt empirizmus és az ember érdeklődése körébe vonja a földet, ezt a világot, amely oly szép művészetet, oly kedves ott- hont nyújt. A gazdagodás, a társadalmi állapotok javulása, a művészetek mindig bizonyos igézettel töltik el az embert és lekötik a földhöz, a földi javakhoz és boldogsághoz. A gazdagság és az epikureizmus, a jólét és a sensualizmus ikertestvérek. Hogy a középkor fénykorában Arisztotelész empirikus gondolkodása diadallal vonul be a keresztény gondolkodásba, annak oka nemcsak e tanok benső érté- kében, de a tapasztalati tudás iránt fölébredt érdeklődésben és a világi javak szeretetében is rejlik. Rájött a gondolko
