Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről
384 DR. TRIKÁL JÓZSEF Az ész és a szív a középkor bölcseletében ismét egy- másra találnak. A keresztény bölcselet az egész embert át- hatja, minden tehetségét fölemeli. VI. A középkori bölcseleti iskolák fejlődéstörténete. A bölcseleti iskolák magjai a középkori iskolák voltak. A trivium és a quadrivium keretében folyt le a tanítás; itt közölték a klasszikus műveltség emlékeit. A grammatika, rhetorika és dialektika vezetett be a latin nyelv ismeretébe és a bölcseletbe. Itt sajátította el a tanuló nemcsak a kötetlen nyelvet, a prózát, hanem a latin verselés mesterségét is. Az elemi oktatás után, amely főleg Donat és Priscian kézi- könyve szerint haladt, a latin nyelv állandó beszélése mellett a latin írókat, főleg Vergilust és Cicerót olvasták. A rhetorika célja volt az ars dictandi is, vagyis úgy az okmányok, mint a különböző levelek megfogalmazása. Evégből természetesen különböző mintakönyveket is használtak. A dialektika főleg a scholastika ébredése és a bolognai jogi tanítás fölvirágzása idejében nyert jelentőséget. A quadriviumban némi reális ismeretet sajátítottak el. így a csillagászat az ünnepek, főleg a husvét kiszámítására tanított (computus). Az arithmetika a számtanból nyújtott valamit. A zenét az istentiszteletnél használták. A quadrivium tárgyait különösen szorgalmazta a varázsló hírében álló arabs műveltségű Reimsi Gerbert, az arabs számolás hírneves terjesztője. Mindezen iskolák a római világból származtak s Olasz- országban állandóan virágoztak és főleg a világiak kiképzésére szolgáltak. A frank királyok idejében helyükbe léptek a kolostori és a székesegyházi iskolák, de már elsősorban a a papság művelésére; a világiakat a «külső iskolák»-ban oktatták. Nagyobb virágzásra ezen iskolák az Ottó-féle szellemi újjászületés idejében jutottak. Ám ezek a tanulmányok inkább a gyakorlati élettel mint az önzetlen bölcseleti elmélyedésekkel voltak kapcso- latban. A bölcselet sokáig nem is bírt önálló jelentőséggel. A bölcseletet a bölcseletért nem tanulmányozták. A szent
