Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről
382 DR. TRIKÁL JÓZSEF nézeteiket reverenter exponere. Abälard Plátót mindenáron kereszténnyé akarja tenni, amiért megrója őt szent Bernát: «Pláto keresztény lesz, ő pedig pogány». Salisbury János türelmetlen a chartreusi iskolára, mert Plátót és Arisztotelészt mindenáron kibékíteni igyekeztek: «Akik — mondja — életükben egymásnak ellentmondottak, azok haláluk után sem békíthetők ki». Mivel az igazság a világrendben már adva van és azt csak kiásni, földolgozni, megérteni, öntudatba hozni ipar- kodtak, azért ezt a munkát közös erővel végezték. Mert fölfogásuk szerint nem az a fő, kik dolgoztak, hanem hogyan sikerült a munkát végrehajtani: így a bölcselet művelése is inkább kollektiv, mint egyéni és személyes munka. Sőt a neveket el is hallgatták. Unus dicit, aliquis dicit. A csend és az alázatosság vonul végig az irók során. Incertus auctor van sok. Csak ha valakinek tehetsége fölötte kitűnt, akkor beszéltek róla, akkor volt neve idézve, allegatum. Ilyen allegati voltak a XIII. században Halesz Sándor, Nagy Albert, szent Tamás, de ezek is egyéniségüket, érzelmeiket nem vitték be a bölcseleti fejtegetéseikbe. Nem tartják bűnnek, ha egyik szerző kiírja csaknem szóról-szóra a másik művét. Vagy talán helyesebben mondjuk, hogy egyik szerző szórul-szóra megegyezik a másikkal. Ez náluk nem plagium. Ez a közös forrásból, az iskolából való merítés. Pl. Guillaume de Auvergne, 1229-ben párisi püspök, majdnem szóról-szóra lemásolja Dominicus Gun- dissalinusnak, a toledoi archidiaconusnak, De immortalitate animae cimű művét. Vincentius de Beauvais Speculum doctrinale-ja nagyon hasonló El-Farabi De ortu scientiarum cimű művéhez. Michael Scotus kivonatozza Gundissalinus művét, a Divisio philosophiae-et. Sőt Hales Sándor művének proemiumja is föltűnően hasonlít Guido apát hasonló mű- véhez. Igaz, hogy a másolók is eltéveszthették a dolgot és azért vajmi nehéz sokszor az igazi szerzőt megtalálni. A harmadik sajátossága a középkori bölcseletnek, hogy minden kérdés, tartozzék az a lélektanhoz, a kozmológiához, az erkölcsbölcselethez, a politikához, nemcsak vallásos, de
