Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Pataky Arnold: «Isten országa» az ószövetségi Szentirásban
176 DR. RATAKY ARNOLD örökkévaló hatalom, mely el nem vétetik és országa, mely el nem enyészik.» Az ember fiához hasonló lény a Fölséges szentjeinek népét jelképezi (7, 28.), melynek a szorongattatás idejének elmúltával Isten az egész világra és egész örökké- valóságra terjedő uralmat ád. Már az eddig tárgyalt szentiratok között is több olyan volt, amelyek a babyloni fogságot követő korból valók. Igen valószínű, hogy néhány zsoltár is ezek közé tartozik. Mindamellett szóljunk még külön Jahvénak azon uralmáról, melyet Ezdrás és Nehemiás könyvei, Tóbiás és Eszter könyvei és a Makkabeusok II. könyve mutatnak. A második templomot építő zsidók Aggaeus és Zacha- riás prófáték idejében magukat «az ég és föld Istene» szolgáinak mondják (Ezdr. 5, 11. 12.) és Dárius perzsa király is azt kívánja, hogy e templomban érette is mutas- sanak be áldozatokat «az ég Istenének» (6, 10.). Artaxerxes levele Ezdrást «az ég Istene törvényének legbölcsebb írója» névvel tiszteli meg (7, 12. 21.). Nehemiás imádsága is «az ég Istenét» említi (1, 4. 5; 2, 4. 20.). Ez a fogalom bizo- nyos theologiai elmélkedés eredményének látszik. Az Achae- menida királyok ékiratai1 mutatják, hogy e perzsa fejedelmek vallásában erős közeledés van a monotheismus felé. Úgy- látszik «az ég Istene» elnevezés ezen korban gyakori lehetett Perzsiában; talán ez magyarázza meg, hogy épen Ezdrás és Nehemiás beszédeiben és a perzsa királyok hivatalos leve- leiben oly sokszor olvasható. Nehemiásnak más imádsága, melyet a Makkabeusok II. könyve őrzött meg (1, 24, skk.),> Istent, a mindenség teremtőjét «egyedül jó királynak» mondja. Tóbiás könyvének 13. fejezete eschatologiát tartalmaz: megjövendöli a zsidóság megszabadulását, a jövendő bol- dogság korát és a mennyei Jeruzsálem dicsőségét. E rész- letben többször történik említés Isten országáról. 1. v.: «Megnyitván pedig száját az öreg Tóbiás, áldá az Urat és 1 Vorderasiatische Bibliothek III. kötete. (1911.) L. egyszersmind «Revue biblique» 1913. januári számában Dhorme cikkét: «La religiort des Achémenides».
