Hittudományi Folyóirat 24. (1913)

Az Aquinói-Szent-Tamás-Társaságból

150

VEGYESEK

Az igazi filozófia az, mely az ontológiát a cselekvéssel egye- síteni tudja. Az ily bölcselet mindent áthat: a gondolkodás és az élet minden mozzanatát.

A Társaságunkban elhangzott fölolvasások a bölcselet legkülönbözőbb részeiből vették tárgyukat.

Ismeretelméleti volt dr. Mössmer József értekezése; «A gondolkodás és megélés a lélektanban», amelyben a le- író lélektan és a logicismus túlzásaival szemben a tárgyi lélektan módszerét védte.

Általános metafizikai s egyúttal dogmatikai vonatkozású volt dr. Pataky Arnold előadása: «Állag, személy és termé- szét a christologiai vitákban».

Legnagyobb fölkaroltatásban a természetbölcselet ré- szesült. E téren mozogtak dr. Platz Bonifác: «A célszerűség a természetben és a vitalismus», dr. Madarász István: «A fiziko-kémiai vitalismus», Hölszky Károly: «Newton mozgástörvényei» és dr. Pécsi Gusztáv: «A régi és új fizi- kai rendszer alapfogalmának kritikai egybehasonlítása» című dolgozataikkal. Newton mozgástörvényeinek külön vitagyű- lést is rendeztünk.

Igen jelentős és nehéz lélektani tételt tárgyalt Várkonyi Hildebrand: «A tudat fogalmának és ismeretelméleti érté- kének vizsgálata» címen. Sajnáltuk, hogy a körülmények sajátos fordulata miatt dolgozatának befejező részét nálunk föl nem olvashatta.

Társadalomtudományi volt dr. Vámosy Mihály: «Meg- ismerés, szociális és társadalmi érzék» című előadása.

A bölcselet történetébe tartozott dr. Martin Aurél érte- kezése: «Philo allegorikus Szentírásmagyarázatáról».

Végül az esztétika lélektanát illette Fieber Henrik: «A műemlék-restauráció lélektana» című két fölolvasásával.

A fölolvasások mind a scholastikus bölcselet szellemé- ben dolgoztak.

A vezetőség sürgette és sürgeti, hogy a dolgozatok tartalmasak s úgy a tárgy megválasztásában, mint a kidől- gozásban korszerűek legyenek. Hangoztatta az alelnök, hogy a Társaság az igazi perennis philosophiát akarja művelni,