Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről
A KÖZÉPKOR KERESZTÉNY BÖLCSELETÉRŐL 125 művészet megtermékenyítették a képzeletet, a kutató észt és a jólét utáni vágyakat. De ezekről még máshol bővebben fogok szólni. Most csak éreztetni akarom azokat az indító okokat, amelyek hatása alatt a középkori ember egységes világnézete meg- törik, a világnak a természetfölötti elgondolása lehanyatlik, a földöncsúszó világnézet pedig elhatalmasodik. Ez a közép- kori gondolkodás elvilágiasodásának története. A keresztény alázatosság és az égre néző szemlélet helyébe lép a föld- nek, a vagyonnak szeretete. Az ipar és kereskedelem föl- lendülésével önállóságra jutnak a városok; elveszítik hatal- mukat a hűbérurak; nagyobb szabadságot nyernek a parasztok. A hűbéri hatalom aláhanyatlásával erősödik a központi hatalom, az egységes állami és a nemzeti élet. Mindez a regnum hominis érdekeit ápolja! Hát még az az új szellemi élet, amely a XIII. században a régi görög és az arabs világ alakjában megjelenik! Mily heves harcokat kellett a nagy skolasztikusoknak a minden természetfölöttit lenyűgöző világnézettel megküzdenie! És bár győzött, az elvilágiasodott léleknek mégis nagy volt a tábora és a Divina Comoedia mellett látjuk a cinikus, kételkedő és egyháza gyűlölő irodalmat is. Gottfried von Strassburg, Heinrich von Turlin, Rudolf von Ems, Reinhart Jean de Meung, (Roman de la Rose) a régi ellen lázadó észnek szomorú képei, amelyek elvezetnek bennünket Rabelairhez, Montaig- nehez, Moherhez, Voltairhoz és Diderothoz! Az a kételkedés pedig, amely Occem bölcseletéből kiáradt, minden természetfölötti igazság tagadásának útját egyengette. A ravasz II. Frigyes pedig az arabs erkölcsöket, iro- dalmat és művészetet ápolta, hogy az egyház egységes világnézetét megtörje és a pápák hatalmát összeroppantsa.1 Ez a szomorú vetés szomorú aratást hozott, az elvilágiasodást. Budapest. Dr. Tríkál József L (Folytatása következik.) 1 Ozanam, Dante und die kath. Philos. 1858. 36. 0.
