Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről
fogalmaink alá vannak vetve az érésnek, a kiigazításnak, mennyivel inkább áll ez azon tárgyakról, amelyek a teremtő tevékenységnek, a folyton fejlődésben levő szellemi életnek eredményei ? Olyan tárgyakról, amelyeknek történetük, élet- folyásuk van? Pl. erkölcs, művészet, történelem, vallás- tudomány, társadalmi elméletek. Ilyen tárgy maga az emberi szellem is. A lélek is alakuló, fejlődő valóság. Életét néze- tekben, fölfogásokban, eszményekben írja be a világtörté- netbe és miközben elváltozik, más és más szempontok szerint nézi a valóságot és a létnek, a társadalmi, a poli- tikai berendezésnek egyre más alakjait szüli. A művelődés története az emberi lélek alakulásának, fejlődésének tör- ténete. És amint a léleknek, ép úgy képzeteinek, nézetei- nek, igazságainak is van története. Ezek az igazságok is az emberi lélekkel együtt fejlődnek, bővülnek, izmosodnak. De ha ez tény, akkor a középkori bölcselet is a maga jellegzetes típusában az emberi lélek fejlődésének egy kor- szaka, amely ép úgy beleszövődik az ókori gondolkodás történetébe, mint amint előkészíti az új kor világszemléletét. c) Most már tehát nyilvánvaló, hogy a középkori gon- dolkodás az emberi lélek történetének jelentős szaka. Vilá- gos, hogy azok a dialektikai harcok (a nominalizmus és a realizmus küzdelmei; a nagy metafizikai, lélektani, világtani és erkölcsi kérdések), amelyeket a középkor önzetlenül, az igazság szenvedélyes szeret étéből folytatott, a látni, a tudni, az önmagát és a világot a maga egyetemességében fölfogni vágyó léleknek vívódásai, a sejtésekből a tiszta öntudatra ébredés fokozatai voltak. És ha a középkori gondolkodás a XIV. században nagy ellentéteket tüntet föl, ezek az ellentétek is azt mutatják, hogy annak a kornak fogalmai még nem voltak adaequatok, teljesen összevágok azokkal a tárgyakkal, amelyekre vonat- koztak. Ép azért volt helye a nézeteltérésnek szent Tamás, Duns Scotus és Occam bölcseletében. Másrészt pedig, ha ép ezeket a szétfutó szálakat vizsgáljuk, látjuk, hogy azokat az értelem még ma sem képes teljesen összeróni. Pl. a nominalizmus és a realizmus vitái új alakban ma is föl8 A KÖZÉPKOR KERESZTÉNY BÖLCSELETÉRŐL 113 Hittudományi Folyóirat. 1913.
