Hittudományi Folyóirat 24. (1913)

Dr. Kmoskó Mihály: Assyria újabb uralkodóinak assuri föliratai

8

DR. KMOSKÓ MIHÁLY

semmi esetre sem kuribu, amelynek alakja az akkad szó- képzés rendes módjaitól teljesen eltér. A בירכ alak, ha csak- ugyan a kurib szótól származik, metathesis útján keletke- zett; a szemita fülnek rosszul hangzó ku-rib-ból hangzócsere útján kirub, ebből viszont az utolsóelőtti szótag rövid magánhangzójának elmosódása által a בורכ alak származott

Akárhogy volt a dolog, egyet biztosan állíthatunk: a kurib, csak úgy, mint a kerűb, szószármaztatás útján semmi- féle sémi nyelv szókincséből le nem vezethető. Ezt a tételt bővebben igazolni nem is kell; legfényesebb igazolása az eddigi etymológiai kísérletek csődje. 1 Az akkad karábu = áldani, valakivel jót tenni, nem magyaráz meg semmit. A héberben ez az igegyök egyáltalában nem fordul elő, az akkad ige pedig oly cselekvést fejez ki, amely a kuribu- kerüb fogalmára épen nem jellemző. Azonfelül a kurib alak sémi szóképzésre nem is vall.

Hagyjuk el mármost a sémi nyelveket és nézzünk kő- rül jobban. Ha a kuribu szóképzése sémi eredetre nem vall és ha a szó Mezopotámiában tűnik föl, nyilvánvaló, hogy eredetét az egyetlen nem sémi, komolyan számbavehető népnél, a sumireknél kell keresnünk.

Föltéve, hogy a kurib szó csakugyan sumir eredetű, a priori biztosra vehetjük, hogy e szó nem egyszerű, hanem összetett. A sumir nyelv kéttagú szavai a magánhangzók harmóniájára törekesznek. Pl. dugud nehéz, silim adni, din- gir isten, alam szobor stb. Oly kéttagú szók, melyek magánhangzói nem azonosak, összetettek. Pl. lu-gal király = lu ember gal nagy. Ilyenformán tehát ku-rib is összetett szó.

Ennyit biztosan állíthatunk; de már az egyes alkat- részek jelentését külön-külön s azután az egész szóét biz- tosan meghatározni jóval nehezebb föladat. A két alkatrész nem lehet más, mint ku-\-rib. A ku szótag azonban nem szükségképen eredeti ku (nyitott szótag), hanem kopás útján is keletkezhetett kub, kud stb. zárt szótagot képező egytagú 1

1 Nikel, i. m. 160. 1.