Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről
106 DR. TRIKÁL JÓZSEF magyarázói (Bacon, Descartes, Hobbes, Spinoza, Leibnitz) s egyúttal a tapasztalati kutatás és tudás szószólói (bár Bacont kivéve, mind túllépték a tapasztalásnak kijelölt határait és metafizikai és egységes világmagyarázatra törekedtek) mind- annyian mellőzték a középkor metafizikai gondolatait, amely- nek észszerű alapjait a ragyogó görög gondolkodás rakta le. A fölvilágosodás bölcselői (Locke, Hume, Condillac, Wolff, Bayle, Schaftesbury, Toland és a deizmus képviselői) átvették a mechanikus természetmagyarázók alapgondolatát, hogy t. i. a mindenség tisztán gépies és számokban föl- mérhető valóság és kiküszöböltek belőle minden egyedit, egyénit, érzelmit, ami mathematikai képletekbe be nem foglalható és az egész életet, annak minden színét lapos és hétköznapi bölcselkedéssel, érzékeket csiklandozó esztétikai és erkölcsi nézetekkel magyarázgatták. Mikor pedig az ember benső sugallatából, ösztönössé- géből mégis csak a természetfölötti felé vágyódott, akkor megint másik végletként, a humanista költők (Goethe, Schiller) kiemelték az embert a természet rendjéből is és isteni célok és erők birtokosává tették. Mindezek a valótlan magyarázatok és elmélkedések azonban nem voltak képesek a sejtő, a látó lelkeket meg- nyugtatni. Erezték, hogy sem a természetmagyarázatok, sem az új esztétikai és erkölcsi ideálok a valóságot meg nem ismertetik, hanem inkább lefátyolozzák! Szerencsés ihlettel átlátták, hogy a kereszténység nagy vallási és böl- cseleti gondolatai, berendezései az ember egyéni természe- tének jobban megfelelnek, mint a lapos és hétköznapi böl- cselkedések. így jött létre Német- és Franciaországban az újkor romantikája! Az a csodálatos lelki elmélyedés és megren- dülés, amelyből fölsír az emberiség bánata, lelkiismerete a kereszténység ellen etkövetett hűtlenség és hálátlanság miatt. Novalis, Schlegel, Chateaubriand, Main de Biran stb művészi és mélységes látással rányitottak azokra a nagy titkokra, amelyeket eddig kendőzgettek s azokban a meg nem oldott, eldugott kérdésekben látták úgy a mindenség
