Hittudományi Folyóirat 23. (1912)

Dr. Mössmer József: Gondolkodás és megélés a lélektanban

GONDOLKODÁS ÉS MEGÉLÉS A LÉLEKTANBAN.

479

azoknak absztrakt szellemi képei,1 2 amelyek nem súlyosak és nem fájnak és nem a fogalom fogja fel a tárgyat, hanem a megismerő alany a fogalmon keresztül.3 így van ez a térnek és időnek elgondolásával is. Mikép gondolhatok el bizonyos időt, anélkül, hogy fogását tényleg megélném? Mindenki tudja, mennyi ideig tart egy perc vagy egy óra. Az egyórányi időfolyást eseményeivel gondolatban összeszoríthatom tetszésem szerint. Ezekre is csak oly lélektan válaszolhat kielégítően, amely a tárgyias gondolkodást alkalmazza. Összefoglalva a mondottakat : a lélektan mint tudomány csak a tárgyias, logikai gondolkodás alapján lehetséges. Ezen lélektan már eleve lemond azon igényről, hogy az összes tudományoknak alapja és forrása legyen, mert maga nyújtja a belátást, hogy vannak lelki tartalmak, amelyek tökéletesen emancipálhatják magukat a megélés módjától. Ilyenek a tiszta gondolkodás, amennyiben nem más, mint logice értékelő meghatározás, és a logikai érték, érvényesség az igazság. Az igaz gondolatok nem tartoznak az empirikus, fizikai vagy pszichológiai valósághoz ; a logikának elvei nem természeti, pszichológiai törvények, hanem közvetlen belátáson alapuló föltétlen érvényességű igazságok. Ezen fölfogást antipszicho- logizmus vagy logizmus névvel szokták jelölni.3 Vannak,

1 Amelyek nem képzetek ; de nincs rá szavunk ; »species« is csak képletes kifejezés.

2 »Diese Tatsache ist seltsam ; aber so seltsam ist eben das Bewusstsein.« Lipps, i. h.

3 Már említettük, hogy ezen elnevezések ferdeségekkel és igazságtalan elbírálásokkal járnak. Ma az ellentétes táborok kölcsönösen tisztelik meg egymást a pszichologista névvel. Lásd Höfler : Zeitschr. für Philos, u. phil. Ivrit. B. 137. Különlenyomat. 58. 1. Vannak tiszta logisták, akikről ki lehet mutatni, hogy elméleteiknek alapját a lélektanból veszik, pl. Riókért és Windelband, kik a logika értékét a pszichológiai helyeslésre vagy nem helyeslésre alapítják. Euckennek »Geisteswelt«-je a pszichológián épült föl. Bergsonról mondja Windelband, hogy mind a két irányt egyesíti. (Bergson : Materie u. Gedächtnis. 1908. V. 1.) Höfler, Twardowsky, W. James (i. li. 171. 341. 1.) nem aknázzák ki eléggé a tartalomra és tárgyra vonatkozó termékeny elveiket és így félig pszichologisták. Büchler és Messer elszánt anti- pszichologisták, akik, mint Marbe, Watt és Ach, az ítélet lélektanát