Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Jehlicska Ferenc: A nyomor és a bűn
A NYOMOR ÉS A BŰN. 85 nőknek légió a fajtája s elkövetésük ha nem is túlnyomó, de igen tekintélyes részben a nyomorra vezethető vissza. Balogh Jenő a kriminológusoknak minden iskoláját és.igen nagy számát kérdezi meg előbb említett füzetében erről a dologról. Felelet : a nyomorúság a vagyon ellen irányuló bűntetteknek gazdagon bugyogó forrása. A marxista büntetőjogászok annyira érzik ezt a szomorú igazságot, hogy túlzásra is hajlandók és más okoknak mellőzésével csakis a nyomort szeretnék elmarasztalni. A szociális büntetőjogi iskola szintén a nyomorra dobja a legnagyobb követ. A közvetítő eklektikus büntetőjogászok mérséklik ugyan ezt a sötét nézetet, de azért ők is elismerik, hogy a nyomor a lopásnak minden nemére serkent. Még Lombroso sem szavaz ezen tétel ellen. Szerinte a nyomor legalább indirekt módon hat : el- korcsosít, degenerál s így bűnözésre visz. A büntetőjogászokhoz az etikusok, orvosok és szépírók is csatlakoznak. Nem is csoda. Hogyan is fejlődhetnék ki finom érzék az »enyém« és »tied« iránt oly emberben, aki semmit vagy csak alig valamit mondhat magáénak ? 1 A legtöbb bűn a VII. parancsolat ellen természetesen a nagy városokban történik.2 Itt legtöbb a bűnalkalom, legnagyobb a lopható dolgoknak a tömege s az elkeseredés is itt éri el tetőpontját, hiszen a nagy városokban ott látják a szegény emberek a nyomor tőszomszédságában a legesztelenebb luxust és bőséget. Végső nyomorban másnak jószágát elvenni a keresztény erkölcstan szerint nem bűn. Ám az a bökkenő, hogy az ínséges ember a lopást megszokja és megrögzött tolvajjá lesz. Ismeretes dolog, hogy a tolvajok a legmegátalkodottabb visszaesők. Magam láttam Mária-Nosztrán egy visszaeső bűnöst, aki több mint tízszer került vissza a fegyházba lopás miatt. Egy alkalommal, alig hogy kikerült a fegyházból, mindjárt a budapesti nyugati pályaudvaron lopott, elfogták, elítélték és visszavitték Mária-Nosztrára. 1 Paulsen : System der Ethik, VII. kiad., Stuttgart u. Berlin- 1906. II. köt. 67. 1. 2 Erre Tarde Gábor hívta fel legnyomatékosabban a figyelmet. Idevágó művei : La philosophie pénale, La criminalité comparée.
